Századok – 2003

KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT KOSÁRY DOMOKOS (Mucsi Ferenc) 511

KOSÁJRY DOMOKOS KILENCVENÉVES 517 lanul meghurcolt és „visszaminősített" tudósok rehabilitálását, visszaállítva akadémiai tagságukat; nem rendezett „boszorkányüldözést": az Akadémia minden tagjának lehetőséget adott a bizonyításra, az alkotó munkára. Az irodalom, a zene, a képzőművészetek jeles képviselőinek közreműködésével 1992-ben létrehozta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, amely soraiba hívta a1

művészetek kiemelkedő képviselőit, s a Tudományos Akadémiával egyenrangú testületként kíván működni. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként hozzáfogott — nem kevés energiára volt szüksége hozzá —, hogy az Akadémiát megszabadítsa az állami gyámkodástól, visszavezesse eredeti állapotába: az autonóm tudós társaság státusába, amely a maga módján, a maga eszközeivel bizonyítja társadalmi hasznosságát, a fejlődésben betöltött nélkülözhetetlen szerepét. Többéves szívós, lankadatlan küzdelem árán érte el az akadémiai törvény elfogadtatását (1994), amely az Akadémiának visszaadta önállóságát, a szabad kutatások öntörvényű fejlődésének lehetőségét. Ebben a harcban bizton támaszkodhatott tudóstársai jelentékeny részére s az Akadémia apparátusának színvonalas és hatékony támogatására egyaránt. Ezek az évek — 1990-1996 között — a tudománypolitika alakításának küzdelmeivel csaknem minden energiáját lekötötték. Szervez, irányít, kapcsolatokat vesz fel és ápol hazai és külföldi tudományos intézményekkel és testületekkel. Tevékeny tagja marad az Akadémia Történettudmányi Bizottságának, amelyet előbb már elnökként vezetett, irányítja a Magyar-Svéd Történész Vegyesbizottság munkáját. 1990-ben elnöke lett az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának, 1991-től a Teleki László Alapítvány, 1992-től a Magyar Külügyi Társaság elnöki tisztét tölti be, majd a német-magyar együttműködést támogató tekintélyes szervezet, a Német-Magyar Fórum társelnökeként tevékenykedett. (Az utóbbi minőségében végzett munkája elismeréseként ez év tavaszán magas német állami kitüntetésben részesült.) Ezekben az években tagjává választotta a londoni, majd a párizsi Európa Akadémia, a Brit Akadémia, a Királyi Történeti Társaság, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia, a Román Tudományos Akadémia. Tudományos és tudományszervezői tevékenységének eUsmeréseként 1988-ban Állami Díjjal tüntették ki, 1995-ben Széchenyi Díjban részesült, 1997-ben elnyerte a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány fődíját, 1997-ben Akadémiai Aranyéremmel honorálták elnöki munkáját, 1996-ban Budapest díszpolgárává választották. Akadémiai elnöki tevékenységének írásos „lecsapódását", elnöki expozéit, előadásait, tudománypolitikai cikkeit, interjúit 1996-ban megjelent Hat év a tudománypolitika szolgálatában című kötete tartalmazza. Az Akadémia elnökeként is dolgozott 1936-ban megjelent első könyvének, a Görgey-kérdés történetének kibővített, az eltelt jó fél évszázad alatt felgyűlt újabb irodalmat kritikailag feldolgozó kiadásán. A kétkötetes mű megsemmisítő kritikája a primitív, dogmatikus-sztálinista történetfelfogás és a szakmailag szintén alacsony színvonalú romantikus-nacionalista irányzat szimbiózisából keletkezett szubjektív, „leleplezésekből" építkező propaganda irodalomnak (A Görgeykérdés története, 1999).