Századok – 2003

TÖRTÉNETI IRODALOM - Források Pápa város 1848/49. évi történetéből (Ism.: Raáb Renáta) 508

509 TÖRTÉNETI IRODALOM értéséhez feltétlenül szükséges, adott időszakra vonatkozó várostörténeti hátteret. Pápa reformkori szerepét bemutató 1831-1848 február elejéig terjedő első fejezetben főként a város ipari-kereskedelmi életével, földrajzi, statisztikai - és egészségügyi viszonyaival, a vármegyén belül betöltött szerepével foglalkozó források találhatóak. Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a Pápai Kaszinó és Református Kollégium is, amelyeknek szellemi pezsgése következtében a reformkori Pápa a Dunántúl egyik kulturális központjává vált. Az 1848 február elejétől 1848 június végéig terjedő második fejezetben közzétett források a polgári átalakulás küszöbéhez érkezett város változásait mutatják be. Itt ismerkedhetünk meg többek között a békés márciusi átmenettel, az ideiglenes nemzetőrség megalakulásával, majd a városi tanács által májusban újjászervezett nemzetőrséggel, a református főiskola tanévzárójáról egyenesen Pestre siető diákokkal, akik a jól megérdemelt vakáció helyett a szerbek ellen szerveződő 1. honvédzászlóaljat választják. De itt olvashatunk a június 14-16-án Pápa városában lezajlott tisztújításról is, és itt találhatjuk az országgyűlési követválasztás jogával rendelkező pápai lakosok összeírását, a honvédelem javára tett pápai adakozások névsorával egyetemben. Az 1848 június végétől 1848 december végéig terjedő harmadik fejezetben a várost már a honvédelem szolgálatában látjuk, s ennek megfelelően az iratok is többnyire a háborúról szólnak, melyekből kirajzolódik a város katonai szerepvállalása. A 7. honvédzászlóalj szervezésének Pápára való áthelyezésétől kezdve a Veszprém megyei nemzetőrség első zászlóaljának Baranyába vezényléséig informálódhat az olvasó a város legfontosabb katonai vonatkozásairól. Itt található a megyehatóság azon határozata is, mely Batthyány miniszterelnök augusztus 27-i rendeletének megfelelően Pápát jelöli ki a dunántúli önkéntes nemzetőrség gyülekezési helyéül. Az új év kezdetén azonban már gróf Ferdinand Althann ezredessel az élen császári csapatok fészkelik be magukat Pápára. Az osztrák 4 hónapos katonai megszállás körülményeit már az 1849 január elejétől április 27-ig, a császári csapatok kivonulásáig tartó negyedik, Császári zászlók alatt című fejezet alatt közzétett iratok türközik. Ezekből értesülhetünk többek között Fiáth Ferenc császári-királyi biztos Veszprém megye élére történő kinevezéséről, a megye és városok önkormányzatának felfüggesztéséről, a statárium kihirdetéséről, a lakosság lefegyverzéséről, a pénzforgalom és hitelélet romlásáról és ugyanakkor a közvilágítás fejlesztéséről is. A tavaszi hadjárat és Buda bevétele majd a rövid magyar uralmat követő ismételt osztrák, immár tartós megszállás lehetőséget teremtett egy 1849 április végétől 1851 júliusig terjedő ötödik fejezet számára is, mely Végkifejlet cím alatt rekonstruálja Pápa 1848/49-es történetének utolsó szakaszát. A várost felülről bemutató politikai, közigazgatási és katonai iratoknál is fontosabbak azonban azok a publikált dokumentumok, melyek nem csak Pápa, de más 1848/49-ben keletkezett városi és megyei anyagban is szép számmal felbukkannak: egyes személyek kérvényei, beadványai, magánlevelei. Ezek nem a nagypolitikát, hanem a hétköznapi ember mindennapos életérzéseit, éppen aktuális, többnyire pragmatikus problémáit mutatják be. Az ilyen típusú források a zsidóság, a paraszti sorban élők további kirekesztéséről, a rendi különállás további megőrzéséről szólnak. A besorozott gyermekeik számára katonai szolgálat alól felmentést kérő anyák panaszos kérvénydömpingje, a köztörvényes bűncselekmények elszaporodásáról, a háborúból hazatért testileg-lelkileg megnyomorodott emberek kilátástalan jövőjéről szóló iratanyag teszi lehetővé, hogy az olvasó a valóságot, 1848/49 árnyoldalait is megismerhesse. Az informatív forrásgyűjtemény értékéhez nagymértékben hozzájárul, hogy a szerkesztő mindent megtett a közérthetőség érdekében. A gondos jegyzetapparátus, a rövidítések feloldása, idegen eredetű szavak és a sajátosan 19. században használt kifejezések mai nyelvezetre való átültetése biztosítja, hogy a kötet messzemenően megfelel a tudományos ismeretterjesztés igényeinek. A forrásokban szereplő személyekről írt rövid életrajzi jegyzetek, valamint a kötet végén található kronológiát, a fontosabb mértékegységeket és a hónapok magyar neveit tartalmazó melléklet mintául szolgálhat más helytörténeti forrásokat kiadni szándékozó történész számára is. A kötet egyetlen negatívuma — ha egyáltalán lehet ezt a kifejezést használni — abban áll, hogy kevés a fénykép, a korabeli térkép, és hiányoznak a város nemzetiségi, vallási, gazdasági stb. szerkezetét szemléltető diagrammok, melyek nagyban segítenék az olvasót az információanyag megértésében és feldolgozásában. Összegezve elmondható, hogy a szerkesztőnek messzemenően sikerült Pápa város 1848/49-es fajsúlyával mind minőségében mind mennyiségében arányos forrásanyagot prezentálni. Sajnos Magyarország sok, hasonló méretű és 1848/49-ben érintett települése nem rendelkezik még ilyen színvonalú forráskiadvánnyal. Raáb Renáta