Századok – 2003

VITA - Révész László: Válasz Balogh László észrevételeire 477

VITA 485 azonosítani, ily módon nem áll szöges ellentétben nézetem a ma elfogadott állásponttal, mely szerint Anonymus a hegy nevének ismeretében keltette életre a soha nem élt Tarcal kun vitézt. Mindössze arra szerettem volna rámutatni, hogy két, Anonymus által említett helyen gazdag honfoglaló sírok kerültek elő. Ez ugyanis tény. Persze, ha valaki nagyon akaija, félre tudja érteni mindezt. Végezetül: nem könyvem „más helyén" „ismertem el" hogy az Anonymus által leírt 10. századra vonatkozó események nagy részét a szakirodalom nem fogadja el hitelesnek, hanem szorosan e téma felvezetéseként tudósítottam róla. (33-34. o.) A könyvismertetésben hosszú fejtegetésre adott alkalmat az általam használt Kurszán névalak is. A Recenzens ugyan nem említi, de e problémakörbe sorolhatta volna Levente-Liüntika, Tormás-Termacsu, Tarhos-Tarkacsu, Fajsz-Fali(csi), Géza-Gyeücsa-Décse stb. neveket is. Nyelvészeink, történészeink valóban kimutatták, hogy a köztudatban gyökeret vert névalakok többnyire hibás fordítások nyomán terjedtek el. Eredményeiket készséggel elfogadom, ugyanakkor szabad legyen megjegyeznem: ők sem járnak el következetesen a névhasználatban. Könyvtárnyi példát lehetne erre felhozni, melyek közül most csak kettőt szeretnék kiemelni. Kristó Gyula egy kitűnő munkában tisztázta a Kurszán-Kuszán kérdést,2

0

melynek során végig, egészen az utolsó oldalakig a Kurszán alakot használta. Eljárása módszertanilag érthető ugyan (nyilván a bizonyítási eljárás során nem szerette volna megelőlegezni a végeredményt), az általa tévesnek tartott alak használatával azonban mégis az általa hibásnak vélt formát sulykolta az olvasóba, még könyvének címében is: Árpád és Kurszán! Még érdekesebb esetre bukkanhatunk Róna-Tas András könyvében.2

1

Miután áttekintette a Kurszán-kérdést (ő inkább egy Kuszál alakot tart helyesnek), folyamatosan és következetesen az elvetett Kurszán formát használja könyve további részében! A probléma lényegét Róna-Tas András fogalmazta meg egyértelműen imént idézett könyvében a Géza-Gyeovicsa-Gyeücsa kérdés kapcsán: „Mai Géza nevünk egy korai adat téves olvasásán alapszik, de a helyes alak megállapításakor már annyira elteijedt volt, hogy mai napig a Géza alakot használjuk."2

2

Bizonyára ez az oka annak, hogy még a történészek, nyelvészek jelentős része sem tudta levetkőzni a régi beidegződéseket, s maguk is következetlenül járnak el ebben a kérdésben. Félő, hogy amíg a szakemberek nem jutnak e kérdésekben valamiféle közmegegyezésre, s annak eredményét nem tartja be mindenki szigorúan (sőt: amíg ezek az eredmények nem találnak utat a tankönyvekbe, az iskolai oktatásba) addig a témakörben kevésbé elmélyült tudással rendelkező olvasókat csak összeteszá/juk а különböző variánsokkal. Javaslom a Recenzensnek, próbáljon egy életszerű szituációt elképzelni. Példának okáért tudományos népszerűsítő előadást tart valahol, s következetesen a Kuszán alakot használja. Előbb-utóbb valaki meg fogja kérdezni tőle a hallgatóság soraiból: Nem Kurszán? Biztos hogy Kuszán? Nem, nem biztos. Nincs kizárva, hogy Kuszál. Sőt lehet Küszel vagy Küszen is. A fantáziájára bízom, hogy mit fognak neki válaszolni. 20

Kristó Gyula: Honfoglaló fejedelmek: Árpád és Kurszán. Szeged, 1993. 21

Róna-Tas 1996. 270-272. 22

Róna-Tas 1996. 213.