Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Teke Zsuzsa: Kassa külkereskedelme az 1393-1405. évi kassai bírói könyv bejegyzései alapján 381
390 TEKE ZSUZSA hosszú tieneni posztót kétszer, a lengyel szövetet háromszor, a sziléziai származású striegaui szövetet pedig négyszer említik. A kassaiak egymás között lebonyolított forgalmában is ezek a szövetfajták szerepelnek. A lengyel szövet, a „pannus polonicalis" fordult elő a legtöbbször, egy-egy utalás akadt a stregovai, a tieneni szövetre, az yperni, a kölni, a tischlitzi szövet pedig két ízben tűnt fel. A krakkóiak szövetkínálata ennél jóval változatosabb lehetett, legalább is erre következtethetünk Zsigmond már idézett 1404. évi okleveléből. Mivel 1391-1400 között ismerjük a lengyel piac szövetkínálatát,5 9 így az oklevélben szereplő szövetek is elsősorban a lengyel, illetve krakkói behozatalból származhattak. Az oklevél elsőként a lengyel szövetet, mint a legolcsóbb szövetfajtát említi, amelyből hat véget adhattak el az importőrök, a drágább kölni szövetből három véget, a finom szövetből, amelynek fajtáit sajnálatos módon nem részletezi, mindössze két véget, és ugyanenynyit az angol kerseyből és a flandriai harnassiból. Érthetetlen azonban, hogy a finom szövet és a jóval olcsóbb angol és flandriai szövet között nem tett különbséget a király az eladásra engedélyezett mennyiség tekintetében. A lengyel piacon ugyanis e két utóbbi szövet ára körülbelül azonos volt a lengyel szövet árával.60 A forgalmazott textíliák között szerepelt még a vászon (syndon - közepes minőségű) és a barchet. Az előbbiből két vég, az utóbbiból négy vég eladását engedélyezte a királyi rendelet. A krakkóiak szövetbehozatalának összetétele némiképp eltér az országba nyugat felől behozott szövetekétől. A közel egykorú soproni keresztesvám-tarifa szerint Sopronon keresztül veronai, brüsszeli, lőweni, kölni, lengyel és durva cseh posztót, valamint a szöveten kívül gyolcsot és barchetet hoztak be.6 1 A lengyelországi szövetpiacon olasz posztóból csak a firenzei szerepelt. Ez a szövetfajta azonban nem szerepelt a krakkóiak magyarországi szövetkínálatában, nyilván mert drágaságánál fogva Kassán nem talált volna vevőre. A krakkói behozatal legdrágább szövete, úgy tűnik, az yperni volt, amelynek vámtétele az 1412. évi brassói kiváltságlevélben megegyezett az olasz (veronai) szövet vámtételével.6 2 A brassóiak Havasalföld felé irányuló kivitelében az yperni, veronai, lőweni, kölni posztók mellett regisztrálták a lengyel szövetet, a szürke posztót és a durvább minőségű vásznat. A felsorolt árucikkek jelentős hányada a kassai piacról származhatott. Zsigmond 1404. évi rendeletében a felsoroltak mellett még más árucikkek is helyet kapnak, amelyek az idegenek és természetesen az idegenek és a kassaiak között a csere tárgyát képezték. így az iparcikkek közül a dunyhahuzatot, ágytakarót, kalapot, csizmát, a nyersanyagok sorában a bőrt, szőrmét, fűszert tartja említésre méltónak a király. Az áruszerkezetből jobbára következtethetünk az idegenek származási helyére is. Az iparcikkek többsége északról, többnyire a krakkóiak közvetítésével jöhetett Kassára, a bőröket, szőrméket az erdélyi kereskedők hozták a városba. A fűszer közvetítőit illetően nem tudunk egyértelműen állást foglalni. Fügedi Erik Kurtzeba nyomán azt állítja, hogy a fűszert az erdélyi ke-59 John H. Munro: Textile prices in Mediterranean and Polish markets during the 14th and early 15t h centuries, in: Textiles, towns and trade, Variorum, 1994. 147. 60 J. H. Munro: Industrial transformations in the north-west European textile trades c. 1290-c. 1340: economic progress or economic crisis?, in: i.m. 119. 61 Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története, II/l, Sopron, 1930. 8-9. 62 Urkundenbuch, III, nr. 1692.
