Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265

HOHOLT - HAHÓT. A JÖVEVÉNY NEMZETSÉGEK EREDETÉHEZ 271 követi4 3 : Sol és Atyusz. A családok már korábban házassági kapcsolatba kerül­tek44 . A 13. század első felében az Atyusz nemzetségbeli II. Atyusz fia Györgynek Hahóti Mihály leánya volt a felesége. Lehetséges-e egy még korábbi, nem adatolt házassági kapcsolat4 5 ? Erre azért lehet gondolni, mert Sal ispánnak Éván kívül még három lánya volt, és a másik kettő is német nevet visel; Ágnes és Helbrug (Helburg). Weniwer pedig lovagregénybeli női név lehet46 . Sal ispán felesége tehát német eredetű leány volt, és ezért volt német nevük. A feleséget azonban a har­mad-negyed íziglen vérségi rokonok közti házasság tilalma miatt a Buzádok csa­ládjában nem lehetne keresni47 . A feleség családjára vagy nemzetségére jellemző nevek felvétele a férj családjában sem a német birodalomban, sem Magyarországon nem egyedülálló4 8 . 43 Karácsonyi J. (1900, 576) és Wertner M. (Turul 16,1898, 28) Sol esetében ezt meg is jegyzik. 44 A család, a rokonság névkapcsolatairól: Pais Dezső, Névtudományi Vizsgálatok, Budapest 1960, 99. 45 Két család közti, visszatérő házassági kapcsolathoz vö. Fügedi 1992, 175. 46 Miután a német névkönyvekben nem lelhető fel, Kurcz Ágnes Kubinyi András ötlete nyomán a Guinevraval hozta kapcsolatba. 47 Nem biztos, hogy I. Búzád és II. Hahót testvérek voltak: ez Karácsonyi rekonstrukciója. Ha a nemzetség első hazai képviselőit egy nemzedékkel megtoldjuk, és feltételezve, hogy I. Búzád és II. Hahót nem testvérek, hanem unokatestvérek voltak (Wertner M.,Turul 16, 1898, 19: rokonsági fo­kukat nem állapítja meg), akkor Sol ispán felesége származhatott a Hahót-ágból: lehetett II. Hahót leánya. Egy ilyen házassági kapcsolatot éppen a Hahót-ág Kerka környéki (Karácsonyi 585.) és - az almádi alapítólevél publikálása óta tudjuk (Szentpétery Imre, MNY 23, 1927, 367.) - az Atyusz nemzetség ugyanott fekvő birtokai elősegítik. Az azonban bizonytalan, hogy Sal comes ágának is feküdtek-e birtokai a Kerka mentén: Salt nem tudjuk biztonsággal a saját nemzetsége családfájához illeszteni. A nemzetség genealógiájához és birtokaihoz lásd még: Jakubovich Emil, XII. századi ok­levéltöredékek, Levéltári Közlemények 2, 1924, 155-162. 48 Az anyai névadás alig vizsgálható, mivel a feleség adatai általában nem állnak rendelkezésre (a nőkre vonatkozó adatok kis számát Fügedi a magyar nemesi jog következményének tartja: A Szentgyörgyi Vincze család, A Veszprém megyei múzeumok közleményei 11, 1972, 261.). Anyai névadásra gyanakodhatunk akkor, amikor a családban ismeretlen, nem magyar vagy internacionális keresztény név tűnik fel. Néhány példa: a Csanád nemzetségben a Waffa név: Belenik fia WafTa comes (Waffa, Woffa; 1256 Wenzel VII 429, Karácsonyi 368; továbbá: Woffa Illyésé villa, que alio nomine Kwkenyer vocatur, 1247 Wenzel VII 220; Woffahyelesse 1247 VII 244, 1256 VII 430, 1274: Wafalaka, vö. Csánki. Csanád vm. 862, 875). Amint Wertner Mór kimutatta (Újabb nemzetségi kutatások, Turul 22, 1904, 131), a WafTa, Woffa SzN-nek már korábban is elő kellett fordulni a Csanádok között, mint az a Waffa, aki 1256 előtt halt meg. Ezt a személyt Wertner a százdi monostor alapítólevelében (ca.1067. DHA I nr, 58, p. 185,25.) olvasható Wofa comesszel azonosította, akit Csanád fiának (inkább unokája lehetett) tart. Noha Csanád Ajtony egyik özvegyét vette feleségül, a fiának anyja vagy a menye német (bajor) származású lehetett. A Waffa leginkább a Wolf- kezdetű német eredetű név rövid alakjából alakult: Wolfo - Woffo (Bach 1952, 100); a Bachnál idézetteknél későbbi példák: Woffo tanú 1060. ca. 1065, MonCar Nr. 284 П, 285, 292; 1060-1070 Nr. 331.; 1048-1060, tanú TradRegensb. Widemann Nr. 518, 521, с. 1060: Nr. 552, с. 1068, Nr. 586, 612, 614,с. 1086-1090 Nr Nr. 668; 1095-1099, Nr, 696; Woffo merseburgi püspök 1053/54, Hauck A. ,i.m. III 1009; a név elterjedésére jellemző lehet, hogy a freisingi és a passaui tradíciókban nem fordul elő. Csák nb. I. Miklós (a Kisfaludy-ágbó!) első felesége görög volt, fiuk neve Izsák (Karácsonyi 1900, 317). A Győr nb. szentadoijáni Seyhan comes 1302-1318 (Anjou I 45, Karácsonyi 557) neve elüt a család többi tagjától: anyja előkelő kun lehetett; vö: 1255: Zeyhanus...cognatus noster (sc. IV Béla) dux Cumanorum H VIII 62. V István felesége, Erzsébet Szejhán kun fejedelem leánya lehetett: Kristó Gy., Történelmi Lexikon 294.; Engel P.: Árpádok, Történelmi Lexikon 65.). A kun hercegről és a Szajhán személy- és helynevekről lásd még Györffy György: A magyarországi kun társadalom a XlII-XrV században, in: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk. Székely György, Bp. 1953, 248-275= A magyarság keleti elemei, Bp. 1990. 281, 60. jegyzet. A SzN kognát örökléséről a bajor nemességnél: Störmer 1975, 57.

Next

/
Thumbnails
Contents