Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265
266 TÓTH ENDRE kutatók nem közöltek adatokat. Ha kétséges, hogy We(n)cellin a Jákok vagy a Rádok őse volt,9 ha Keled fiait Kézai a hersfeldi, a krónikakompozíció a herfordi,10 Mügeln Henrik pedig a Helfenstein grófoktól eredezteti, akkor milyen érvek sorakoztathatok fel, hogy akár az egyik, akár a másik eredetet tartsuk hitelesnek? Hersfeldi grófok nem léteztek; Hersfeld a Száli dinasztia idején a három legelőkelőbb birodalmi apátság egyike volt Corvey és Fulda mellett.11 Herford II. Konrád császár uralkodásától kezdve Corvey alá rendelt női kolostor volt szász földön:12 grófjai annak sem voltak. Mügeln lehetségesen éppen ezért keresett elfogadhatóbb családot, amelyet a Helfenstein grófokban talált meg: azok legalább valóban éltek.13 Tehát a legkevésbé sem bizonyos, hogy ha a krónikakompozíció közlése tévesnek bizonyul, akkor Kézaiét feltétlenül hitelesnek kell elfogadni, vagy fordítva. Nemkülönben egybehangzó állításuk is kétséges lehet. Semmi olyan bizonyíték nem jött szóba, amely az eredetről szóló tudósításokat hitelesítené. Ezek a származásadatok azonban — amelyek között természetesen hiteles is lehet — legalább annyi figyelmet érdemelnek, mint a tényleges eredet. A szerzők honnan vették ezeket az adatokat, milyen ismeretek alapján vélték, milyen módon jutottak ilyen következtetésre? Mivel az Árpád-korra vonatkozó hazai források nem gyarapodnak, az advenák eredetvizsgálatához más forrásokat és másféle módszert kell keresni. Ilyen lehet a személyneveik vizsgálata. Az advena- és más nemzetségek névadásában olyan ónémet személynevek jelennek meg a 13. századi oklevelekben, amelyek ritkaságuk miatt alkalmasak lehetnek arra, hogy a névadási területük felderítésével segítsék elő az eredet meghatározását.Az egyelemű személynevek vizsgálata ában talán az előkelők között is megtaláltak. {Korompay 1978, 36. Dél-Itáliában valóban talált Oliver nevet.) E név itáliai használatával azonban nem lehet a nemzetség itáliai eredetét bizonyítani, amire Korompay Klára gondolt, hanem legfeljebb Ákos mester gondolkozásmódjára lehet következtetni. Az Oliver — hazai előfordulásait éppen Korompay gyűjtötte össze — korábban is előforduj Magyarországon, tehát nem kell Dél-Itáliából eredeztetni. Ez annál inkább lehetséges akkor, ha Ákos mester kortársa, IV Béla uralkodásának második felében a királynői udvarmester, Olivér valóban a Rátót nemzetséghez tartozott. Erre gondolt Wertner Mór (Megjegyzések a „Magyar nemzetségek a XIV század közepéig" Turul 21, 1903, 130). Továbbá: szemben az oklevelekben olvasható nemzetség-megnevezéssel, a Rátót-tal, sem Kézai, sem a Krónikakompozíció nem Rátold, hanem Oliver generatiojáról beszél. Ez utal arra, hogy milyen alapon vélték felfedezni az eredetet. A nemzetség dél-itáliai származása mellett a Rátold névvel kellene érvelni; különös lenne azonban, ha a Rátold alak előfordulna; legfeljebb a Ratuald/Rotuald-ról lehet szó. 9 Csóka Lajos, A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon Bp. 1967, 240. 10 A névvariánsok: Herfold, Herfold V4 11 A Simon-Judás (majd később Wigbert is) birodalmi apátság alapítása a 8. századba nyúlik vissza; a vogt-jogokat a thüringiai tartománygrófok gyakorolták. Struve, T., LexMitt IV 2137-8.; Vogtherr, Th., Die Reichsklöster Corvey, Fulda und Hersfeld, in: Die Salier und das Reich Bd. 2. Die Reichskirche in der Salierzeit (hrsg. von St. Weinfurter), Sigmaringen 1992, 429. 12 Fahlbusch, E В., Herford, LexMitt IV 2152-2153.; Lobedey, Uwe, Zur archäologischen Erforschung westfälischer Frauenklöster des 9. Jahrhunderts, Frühmittelalterliche Studien (a továbbiakban FMSt) 4, 1970, 335. 13 Mügeln módosításának talán az lehetett az alapja - ha még értesült róla -, hogy a Helfensteini grófok rokoni kapcsolatban kerültek a magyar Anjoukkal akkor, amikor a művet fordította (Szovák Kornél, Mügeln Henrik, Korai magyar történeti lexikon 470.). Az ifjabb Ulrik gróf (1361) felesége Mária boszniai hercegnő, Kotromanics Erzsébetnek, Nagy Lajos feleségének az unokatestvére volt (I. Eberl, Helfenstein, LexMitt IV 2118-2119.; Wertner Mór, A középkori délszláv uralkodók genealógiai története, Temesvár 1891, 234. Engel 1976, II 97). Ulrik és Mária fia Lajos később kalocsai érsek lett, vö. Engel 1996, I. 65.
