Századok – 2003

FOLYÓIRATSZEMLE - Geary; Dick: Ki szavazott a nácikra? 260

FOLYÓIRATSZEMLE 261 annak köszönhették, hogy olyan csoportok sza­vazatait sikerült megszerezniük, akik a szóban forgó periódus elején tartott választásokon még passzívak voltak. 1928-ban még csak a lakosság 74,6%-a ment el szavazni, 1932 júliusában vi­szont már 83,4%-a vett részt a választáson. A korábban nem szavazók megnyerésével az NSDAP komoly előnyre tett szert. Az egyik ilyen csoportot a nők alkották. A vidéken élő nők azelőtt ritkán mentek el szavazni, szavazási szo­kásaikban pedig többnyire férjük, apjuk, vagyis a családfő pártpreferenciáját követték. 1930-ban például a KPD-re voksolók 37%-a volt férfi és csak 29,8%-a volt nő. A baloldali pártok helyett a nők inkább az egyházakhoz közel álló pártokat részesítették előnyben. A protestáns nők elősze­retettel választották a nacionalista DNVP-t (Német Nemzeti Néppárt), a katolikus nők pedig a BVP-t (Bajor Néppárt). Ezektől a pártoktól a KPD és az NSDAP is inkább csak férfiszavazókat tudott elhódítani. 1930-ig ennek ellenére a nők nem nagyon szavaztak a náci pártra, és 1932 már­ciusában az alkotmány által előírt elnökválasztás során is inkább Hindenburgot támogatták Hitler ellenében. Az 1932 júliusi választásokon azonban már arányaiban több nő szavazott a nemzetiszo­cialistákra, mint a férfi. Ekkor 6,5 millió, hatá­rozott politikai orientáció nélküli nő adta le a vok­sát a nácikra. A szavazatok elemzéséből kiderül, hogy a nők sokkal inkább szavaztak a nácikra, mint a baloldali pártokra. A náciknak a nők mellett sikerült meg­nyerniük azokat a nyugdíjasokat és háborús ve­teránokat is, akik a tárgyalt időszakban szem­besültek nyugdíjuk és megtakarításaik rohamos elértéktelenedésével. Sikerrel szólították meg to­vábbá a fiatalokat is. A hagyományos jobboldal elöregedésével szemben a nácik az ifjúság dina­mikus ösztönzőjének tűntek. A fiatalos arculat­tal rendelkező pártban a többi párttal összeha­sonlítva valóban fiatalabb volt az átlagéletkor. Az 1925 és 1932 között felvett párttagok átlag­életkora 28 év volt, s ez a szám csak 1932-ben emelkedett 32 évre. Az új párttagok 47%-a volt munkás (az összlakossághoz viszonyított ará­nyukat tekintve tehát a pártban alulreprezen­táltak voltak), a fehérgallérosok aránya 20% körül mozgott, (ami magasabb volt az országos átlagnál), a független iparos és kereskedő közép­osztály képviselőinek aránya pedig 27% volt. Az NSDAP minden kétséget kizáróan néppárt volt, hiszen a társadalom minden réte­gében és korosztályában voltak hívei. A koráb­ban nem szavazók közül sikerrel hódította el a többi párt elől a nőket és az időseket. Legnagyobb valószínűséggel pedig egy vidéken élő, protestáns vallású paraszt, a legkisebb valószínűséggel pedig egy nagyvárosi, katolikus munkanélküli szavazott a nácikra. History Today, Vol. 48, No. 10. (October 1998), 8-14. о. В. К. A folyóiratszemlét összeállította: Bruhács Kinga (B.K.), Gantner Brigitta Eszter (G.B.E.), Nagy Mariann (N.M.) és Papp Anita (P.A.)

Next

/
Thumbnails
Contents