Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
A ZSIDÓTÖRVÉNYEK ÉS A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG 213 törvények és rendeletek. Kiskunhalason az értelmiségi szakmákban igen sok zsidó származású tevékenykedett. Leginkább az ügyvédi és orvosi pályákon. A kamarákból való kizárásokról nincsenek adataim és információim. 1941-ben Halason összesen 16 ügyvéd praktizált, ebből 6 volt zsidó származású.21 7 Arányszámuk tehát 37%-os volt. Orvosként, illetve szakorvosként 1942-ben a városban 28-an tevékenykedtek, és ebből 9 fő volt zsidó.21 8 Itt az arányszámuk 32% volt. Ezekből a számokból látható, hogy a különféle kamaráknál megengedett arányszám felett volt a halasi zsidó orvosok és ügyvédek száma.21 9 A halasi pénzintézetekben végrehajtott elbocsátásokról is igen kevés információval rendelkezem, de a fennmaradt dokumentumokban találtam erre utaló jeleket. Elsősorban a Halasi Kereskedelmi Banknál lehettek nagy számban elbocsátások, hiszen mint ahogy korábban szó volt róla, főleg zsidók által irányított pénzintézet volt.22 0 Erre az egyik bizonyíték, egy 1942-es levél, melyben tételesen fel vannak sorolva azok a felügyelő bizottsági és igazgatósági tagok, akik zsidónak illetve nem zsidónak minősültek. Ebből az írásból tudhatjuk meg, hogy az első zsidótörvény alapján igazgatósági tagok közül 1939. májusában 9 fő volt nem zsidó, és 7 fő volt zsidó. Ez úgy módosult, hogy 1941-re csak 4 fő számított zsidónak és 9 fő nem. A felügyelő bizottság összetételében már többségben voltak a zsidók 4:3 arányban. Ez az arány 1941-re megfordult. Tehát minden valószínűség szerint, 1939 és 1941 között, 3 zsidónak tekintendő személyt bocsátottak el állásából a Kereskedelmi Banknál.22 1 Bár nem közvetlenül a második zsidótörvény után, de annak egyértelmű hatásaként értékelhetjük, hogy 1942. szeptember 12-én a nagyrészt zsidó vezetőkből álló Halasi Kereskedelmi Bankot a Kiskunhalasi Takarékpénztár magába olvasztotta.22 2 A Kereskedelmi Banknak minden bizonnyal meggyűlhetett a baja \ a gazdaságilag kirekesztő rendelkezésekkel, és emiatt inkább csatlakozott „egy vérbeli keresztény" bankhoz, melynek igazgatója Szélba Bála, a Baross Szövetség vezetője volt. Ezzel a banki tranzakcióval Kiskunhalas ismét közelebb került a tisztán keresztény hitelélet megvalósításához. Egyértelműen nem jelenthetjük ki, hogy a zsidótörvények miatt olvasztotta be a Takarékpénztár a Kereskedelmi Bankot. De az is biztos, hogy nem pénzügyi okok miatt döntött így a Kereskedelmi Bank, hiszen az 1941-es évet 34.000 pengős nyereséggel zárta.22 3 A pénzintézet jelentős saját tőkével, folyószámla és betét 217 Magyarország Tiszti Cím- és Névtára, 1941. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1941. /a továbbiakbem: Tiszti Címtár /: 548. Ez azt jelentette, hogy a zsidók arányszáma 218 BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b Polgármesteri iratok 104. d. 3.693/1943. sz. előadóív 219 Vö.: Magyar Törvénytár 1939: 135. 1939. IV tc. 9. § 220 grre a legjobb bizonyíték, hogy többször is igazolnia kellett magát a Kereskedelmi Banknak, hogy nem esik az 1939. IV tc. rendelkezései alá. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 88. d. 22/1942. sz. előadóív 221 BKMÖL-Kiskunhalas, XI / 218 Kiskunhalasi Takarékpénztár iratai 1. d. Levelezések 222 Péterné: 123. 223 A Halasi Kereskedelmi Bank éves közgyűlésén jelentette be ezt az összeget Baky József ügyvezető Országos Széchényi Könyvtár Mikrofilmtára /a továbbiakban: OSZK-Mikrofilmtár /: Kiskunhalas Helyi Értesítője 1942. március 24. 3.
