Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
192 VÉGSŐ ISTVÁN Nemcsak a képviselőségért és a választójogért, hanem valószínűleg egyszerűen csak azért, mert nem akartak a zsidótörvények hatálya alá esni, többen kérték a mentesítésüket.9 5 Az előzőekből egyértelműen leszögezhető, hogy a halasi zsidók többsége ellenforradalmi és/vagy első világháborús katonai érdemeire hivatkozva kérte mentesítését a zsidótörvények alól. A mentesítések több szempontból is igen ellentmondásos helyzetbe hozták nemcsak a kérelmezőket, hanem a társadalom más rétegeit is. Ugyanis ezzel a menekülési stratégiával kapcsolatban több kérdés is felmerülhet.9 6 A zsidótörvények alapján azok mentesülhettek e szigorú rendelkezések alól, akik igen kiemelkedő vagy követendő teljesítményt vagy magatartást nyújtottak az első világháború, az ellenforradalom alatt, vagy az olimpián, vagy a tudományos és művészeti életben.9 7 Tehát a mentesítések csak azt a kis szegmensét érintették volna a zsidóságnak, amely olyan cselekedettel vagy érdemmel rendelkezett, amely egyébként igen kevés emberre volt jellemző még a nem zsidók körében is. De mint több esetben láttuk, annak ellenére vonják meg tőlük, hogy mentesítettnek számítsanak, hogy ellenforradalmárok vagy első világháborús frontharcosok voltak. A Városi Tanácsnál belső ellenőrzésre is szükség volt, hiszen tisztázni kellett, hogy ki tekinthető a „városházi" alkalmazottak és köztisztviselők közül zsidó származásúnak. Az 1940-ben még állásban lévő hozzávetőleg 130-135 személy megvizsgálásával kezdődött és még többször megismételték. A törvény által előírt igazolások beszerzése pontatlanul és hiányosan történt, és valószínűleg ezért ismételtette meg még néhányszor az alispán.9 8 A főleg zsidó tagságú Kereskedők Egyesülete az első zsidótörvény után egyre több konfliktusba keveredett a helyi szélsőjobboldali és radikális szervezetekkel.99 Ezt tovább súlyosbította, hogy 1938 novemberétől a szervezet helyiségeibe többször is katonaságot szállásoltak be.10 0 Ez több hónapos kiesést jelentett az egylet életében, és csak többszöri kérés után tudták elérni, hogy a város fizesse ki a 95 Mentesítés céljából kért igazolást Károly-csapatkeresztjéről Kellner Félix kereskedő is. Az erről szóló igazolások kibocsátására kérte 1939 márciusában a Honvédelmi Minisztérium a polgármestert. M. Kir. Honvédelmi Miniszter. 637.853 szám hg.-1938. kelt: Budapest, 1939. március 3. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 54. d. 3.075/1939. sz. előadóív 96 Karády. 302. Karády Viktor nevezi tanulmányaiban az áttérést és az emigrálást menekülési stratégiának. 97 Magyar Törvénytár 1939: 129-132. Erről bővebben az 1939. IV tc. 1 és 2. §-ban, illetve a Rendeletek Tára 1939: II. kötet, 1174-1175. 7.720/1939. évi M.E. rendeletének 6. §-ban. 98 „Az 1939. évi IV tc. a magyar életnek új alapokra fektetését célozza és a tárgyban kiadott rendeletem ennek mielőbbi, és hathatós végrehajtására vonatkozik. Erre tekintettel nem szeretném, ha az említett törvénynek gyors és hathatós végrehajtása épen (sic!) a vármegyém területén húzódna el. Ezért nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy Polgármester úr jelen rendeletemet a legpontosabban és legtökéletesebben hajtsa végre..." Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának 24.414/1940. kig. sz. rendelete, tárgya: Az 1939. évi IV tc. rendelkezéseinek a városi tisztviselőkre vonatkozó végrehajtása 1940. május 6. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 89. d. 55/1942. ad 6.389/1940. sz. irat 99 Már 1922-től többször konfliktusba keveredett a halasi Hangyával és személy szerint Hudi Andrásséd. Több viszálya is van a helyi Baross Szövetséggel. 100 BKMÖL-Kiskunhalas, X / 119 Kereskedők Egyesülete jegyzőkönyvei: 2. kötet: 1938. október 20-ai ülésen jelentették be, hogy ideiglenesen a 7/II. zászlóalj kerékpáros osztag használja az egyesület helyiségeit.
