Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
186 VÉGSŐ ISTVÁN Halason is több próbálkozás történt effajta szervezetek helyi létrehozására. Végül is legtartósabb és legstabilabb az 1938 áprilisában megalakított Baross Szövetség5 0 lett, melynek célja a keresztény magyar kereskedelem megteremtése volt.5 1 Két elnöke közül Szélba Béla a Halasi Takarékpénztár igazgatója, Hürth A. Ferenc52 pedig kereskedő volt. Alelnökei között szerepelt Hudi András halasi Hangya elnök is.5 3 Ráadásul már a kezdet kezdetén szép számban csatlakoztak ehhez a később igen jelentőssé növekedett „keresztény-gazdasági" szövetséghez. Már az első választmány összeülésénél mintegy 94 tagot regisztráltak.5 4 Kiskunhalas és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye többi települése különleges helyzetben volt, mivel a szélsőjobboldali Endre László alispán állt a megyei közigazgatás élén. A halasi Városi Tanácsban helyet foglaló képviselők többsége a dualizmus korában is aktív konzervatív beállítottságú közéleti személyiség volt. Az 1935-ös helyhatósági képviselőválasztás több változást hozott.5 5 Ekkor több új és fiatal képviselő került be a képviselőtestületbe. Nagy részük értelmiségi: orvos, ügyvéd és egyéb szellemi foglalkozású volt, de jelentős mértékben megnőtt a kereskedelem területéről érkező tagok száma. Az 1933-as választásokhoz képest, amikor még csak egy zsidó személy volt választott tagja a képviselőknek, az 1936-ban felálló testületben már három választott izraelita is helyet foglalt.5 6 Az első zsidótörvény hatása Halas gazdasági és társadalmi életére Kiskunhalason az első zsidótörvény leglátványosabb — bár még részleteiben nem ismert — következménye az volt, hogy 1938 végére az Országos Hangya Szövetkezet bérletébe került a Schneider-cég.5 7 Azonban ezt a gazdasági tranzakciót csak egyfelől lehet a zsidótörvények hatásaként nézni, ugyanis 1938-ban történt egy másik igen fontos esemény is az országban. Az állami beavatkozásnak 50 Teljes neve: Baross Szövetség Kereskedő, Iparos, Rokonszakmák és Termelők Országos Egyesülete volt. 51 „... az idegen tőke és befolyás által életlehetőségeitől megfosztott küzködő (sic!) fajtestvéreit a magyar középosztályt és munkást bukdácsolásából talpra kívánja állítani. ..."Kiskunhalasi Thorma János Múzeum adattára 2. fiók 2.375. számú irat: Városunk címú lap „Baross-szövetség délpestmegyei tagozatának megalakulása" című cikk 52 Hürth Adolf Ferenc 1940-től a Halasi Újság főszerkesztője volt. 53 A Baross Szövetség tagsága, azonban a MOVE-tól eltérően már igen vegyes összetételű volt. Tagjai között elsősorban magyar kereskedők és iparosok szerepeltek, de a MOVE-hez hasonlóan itt is jelen voltak a város fontos gazdasági és közéleti szereplői. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 54. d. 3.701/1939. sz. irat 54 BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 54. d. 3701/1939. ad 7.980/1939. sz. előadóív tagnévsor 1-7. 55 Kiskunhalas város képviselőtestületének 1936. január 22-én tartott jegyzőkönyvéből, melyen a képviselőtestületi-választások eredménye tárgyaltatott. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 79. d. 2.663/1941 ad 2.663/1941 sz. irat 56 BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 79. d. 2.663/ 1941. ad 2.663/1941 sz. előadóív Vö.: 1933-as és 1935-ös választási eredményéről szóló jegyzőkönyveket. 1933-ban Ádám Dávid, 1936-ban már Práger Sándor, Königsberg Károly és Dr. Franki Áron volt választott tagja a képviselőtestületnek. Ádám Dávid 1936 és 1939 között virilis póttag volt. 57 Thorma János Múzeum emlékkönyve. Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, 1998: 156. Az emlékkönyv szerint a halasi Schneider-céget az Országos Hangya Szövetkezet 1938 decemberében vette bérletbe.
