Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
190 VÉGSŐ ISTVÁN A kereskedelmi élet ennek ellenére virágzott és kedvezett a bank és pénzéletnek is. Legjelentősebb banknak a harmincas években, az 1897-ben alakult Kiskunhalasi Gazdasági Bank számított.3 1 Ez elsősorban a kereskedelem területén tevékenykedőknek nyújtott szolgáltatásokat.3 2 A második legjelentősebb hitelintézet, az 1904-ben létrehozott Kereskedelmi Bank Rt. volt.3 3 Vezetőségének és alapítóinak sorában nagy számmal voltak zsidó származásúak, emiatt sokszor érte őket antiszemita támadás.3 4 Bár nem folytatott olyan nagy pénzügyi manővereket, mint a Gazdasági Bank, mégis 1938 és 1944 között a zsidótörvények következtében ingóságait és ingatlanjait „keresztény" kézbe jutatták.3 5 A harmadik pénzintézet az 1872-ben megalakított Halasi Takarékpénztár3 6 volt, amely a kevésbé vagyonos rétegek számára nyújtott alkalmat, hogy félretett pénzüket kamatoztathassák. Ügyfeleik többsége mezőgazdasági munkából élt. Csak a húszas évek közepén alakult, és nem is hagyott maga után jelentős változásokat az Országos Központi Hitelszövetkezet, melyet hasonlóan a Hangyához, a keresztény gazdálkodók segítésére hoztak létre.3 7 A gazdasági konjunktúra sem enyhíthette Magyarország évtizedek (vagy inkább évszázadok) óta hurcolt legnagyobb problémáját: a földkérdést. Kiskunhalas lakosságának fele, azaz kb. 15-16.000 ember külterületen, vagyis tanyákon élt.3 8 Ez kirívóan nagy arány volt az országos átlaghoz képest.3 9 A külterületen élők természetesen mezőgazdasági munkából éltek és általában alacsony iskolázottságú emberek voltak. Az életképtelen 5 hold alatti földbirtokok miatt Halason is igen sokan szorgalmazták a földínség megoldását. így igen népszerű volt a gyökeres változtatásokat követelő baloldali szervezetek és pártok, mint a szociáldemokraták és a kisgazdák.4 0 A mezőgazdaságon belül megindult „egykezesítés" értelemszerűen sokak érdekeit sértette. Főként azokét, akik már régóta tevékenykedtek a magyar agrárvilág keretein belül. Leglátványosabb és sokszor legdurvább beavatkozás a terményértékesítés és kereskedelem terén hajtotta végre a kor-31 Kiskunhalasi Thorma János Múzeum adattára: Dr. Fekete Imre polgármester jelentése Kiskunhalas megyei város 1930. évi közigazgatási életéről. Kiskunhalas Helyi Értesítője Lapvállalat, Kiskunhalas, 1931. /a továbbiakban: Fekete Imre polgármesteri jelentése 1930/: 110. 32 Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában őrzött gazdasági szervek iratai 1814-1953 /a továbbiakban: Péternél: 121. Jelentőségére jellemző, hogy érdekkörébe tartozott a Halasi Villamossági Rt., valamint részt vett a halasi Mészhomokkő Téglagyár Rt., és a Gazdasági Gőzmalom Rt. megalapításában 33 Fekete Imre polgármesteri jelentése 1930: 110. 34 Hudi András halasi Hangya elnök egyik levelében arra panaszkodott, hogy a Kereskedelmi Bank nem a Hangyának, hanem a Schönfeld-cégnek adja el az egyik üzlethelyiségét. Dühében Hudi csak ennyit írt jelzőként a pénzintézet neve mellé: „zsidó banda". /1940. szeptember 14./ BKMÖLKiskunhalas, XI / 107 Kiskunhalasi Hangya iratai 1. d. 16. levelezőkönyv 28. 35 Péterné: 123. 36 Fekete Imre polgármesteri jelentése 1930: 110. 37 Monográfia: 107.: A kiskunhalasi Országos Központi Hitelszövetkezet 1925-ben alakult. 38 Érdekességképpen érdemes tanulmányozni a 15.000 „tanyás" ember vallási eloszlását: 11.262 római katolikus, 3.473 református, 242 evangélikus és mindössze 21 izraelita. 1930. évi népszámlálás. I kötet Budapest, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 1936: 380. 39 Romsics Ignác: Magyarország története а XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. /а továbbiakban: Romsics /: 202. 40 A szociáldemokraták illegalitásban működtek a városban a helytörténeti monográfia szerint.
