Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179

A ZSIDÓTÖRVÉNYEK ÉS A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG 181 tőképpen megemlékezett róluk.1 4 A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma szerint 68 halasi izraelita volt hadviselt és közülük 21 halt hősi halált.1 5 Am még ezeket a tényeket is elhomályosította az 1918-19-es évek forradalmi és ellenforradalmi időszaka. Nincs olyan adat, amely bizonyíthatná, hogy Kiskunhalason a zsidók kiemelkedően nagymértékben részt vettek volna a halasi „proletárdiktatúrá­ban".16 Ennek ellenére az ellenforradalmi időszak elején atrocitások érték őket.17 A Héjjas-különítmény tagjai „letartóztatták", és megverték Práger Sándor halasi zsidó kereskedőt, aki 3 évi frontszolgálatot teljesített, és a Károly-csapatkereszttel is kitüntették, valamint 35%-os hadirokkantnak számított.1 8 A halasi zsidók tevékenysége az 1920-as és 1930-as években nem változott. Továbbra is főként a szabadfoglalkozásúak és a kereskedelemmel foglalkozók kö­zött találhatjuk őket. Közéleti szerepük a Horthy-korszakban nagy volt. Ott voltak a virilisek között, egyleteiket évről évre meghívták a nagyobb városi ünnepségek­re. Ok adták a mérnökök, orvosok és ügyvédek jelentős részét.1 9 A halasi zsidók többsége kereskedelemből élt. A városban 78 zsidó származású terményügynök és kereskedő tevékenykedett az 1930-as években. A város egyetlen rendszeres időszaki lapját a Kiskunhalas Helyi Értesítőjét is egy halasi zsidó személy adta ki és szerkesztette: Práger Ferenc, tőle fia, Práger János vette át az újság üzemel­tetést. Többen rendelkeztek földbirtokkal is. Egy részüknek saját mezőgazdasági ingatlana volt, de sokan ideiglenes földbérlők is voltak. Üzleteik és vállalkozásaik is jól jövedelmezőek lehettek, hiszen még 1938-ban is több zsidó név szerepel a legtöbb adót fizetők között.2 0 14 Legyen világosság, szerkesztette: Szakái Aurél, Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, 2001. /továbbiakban: Legyen világosság /: 45—18. 15 Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma, az 1914-18-as világháború emlékére, szerkesztette: Hegedűs Márton, kiadta a Magyar Hadviselt Zsidók Aranyalbuma Szerkesztőbizottsága, Budapest, 1940: 284. Megjegyzés: Kutatásaink alapján kijelenthetem, hogy több halasi izraelita halt hősi halált az első világháborúban. 16 A halasi és megyei monográfiákban nem találtam olyan zsidó származású személyt, aki részt vett a helyi proletárdiktatúra irányításában. Sőt tanulmányozva a Tanácsköztársaságra vonatkozó levéltári anyagot az egyik direktóriumi jegyzőkönyvben érdekes utalást találtam, arra nézve, hogy a helyi zsidó értelmiséghez, hogyan is viszonyulhatott a kommunista vezetés: „Indítvány az izraelita iskolában működő Weisz Pinkász és Eichler Albert tanítók, kik öregek és a mai kor szellemében a tanítást irányítani nem tudják nyugdíjaztassanak és legsürgősebben más tanerővel pótoltassanak. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunhalasi részlege, /a továbbiakban: BKMÖL-Kis­kunhalas, / XVI / 8 Városi Tanács Intézőbizottságának jegyzőkönyve, 1919. április 22. 24. pont 17 Legyen világosság: 251-252. (Práger Miklós visszaemlékezése alapján) A hírhedt Héjjas különítmény „katonái" és „tisztjei", mivel kommunistákat nem igen találtak, zsidókat kerestek a városban. Bár a halasi zsidók fel voltak készülve különítmény érkezésére mégis váratlanul érte a brutalitás, ami következett. 1920. május 13-án érkező különítmény miután körbe járta a várost, a piactéren lévő barakkokban terelte a zsidókat. Azonban a városparancsnok hatására végül néhányukat elengedték. Az egyik elengedett személyt: Schwarz Sándort azonban újból elfogták és agyonlőtték. 18 Legyen világosság: 118. 19 Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Általános Ismertetője és Címtára. П. kötet, Budapest, 1930. 22. 20 E szerint a Kiskunhalason a legtöbb adót fizetők listáján zsidó származásúként a harminchat felsoroltból a hatodik helyen Kertész László, a nyolcadikon Schwartz Ferenc fakereskedő, a tizenegyediken dr. Steiner Ignác, a tizenhatodikon Weisz Ignác fuszernagykereskedő, a huszadikon dr. Hollander Ignác ügyvéd, a harmincegyediken dr. Práger József ügyvéd, a harmincötödiken Kálmán Dezső rőföskereskedő állt. A felsoroltakon felül póttagként szerepel még Kohn Benő, dr. Kálmán József, Schőnfeld Izidorné, Ádám Dávid neve is. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 45. d. 9.598/1938. sz. irat

Next

/
Thumbnails
Contents