Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bordás-Giesz István: 1939: Kárpátalja. Kárpátalja területi és történeti földrajzi összefoglalása 159
166 BORDÁS-GIESZ ISTVÁN tett továbbá, hogy az esetet közösen vizsgálja ki a két kormány által delegált bizottság. Végül ígéretet tett, hogy az esetleges bűnösökkel szemben kormánya nagyobb eréllyel fog eljárni. A Krno által tett javaslatot a magyar kormány elfogadta. A tárgyalások során a csehek az ágyútűz által okozott károk jóvátételére 70 000 pengőt ajánlottak fel. Az, hogy ez a nemzetközi jogot sértő támadás (melyet a korabeli világsajtó is egyértelműen cseh kezdeményezésűnek tartott) nem okozott komolyabb feszültséget, az legnagyobbrészt a magyar kormány higgadtságára volt vissza vezethető.1 6 A magyar kormány (belső nehézségeit leküzdve) végre lépésre szánhatta el magát Kárpátalja ügyében. Ennek megtétele viszont a már ismertetett tilalomba ütközött, melyet a Német Birodalom állított. Teleki Pál miniszterelnök nem kívánt ismételten német bíráskodást, ugyanakkor feszült figyelemmel várta a magyar külpolitika a német tiltás feloldását. Március 10-én a Minisztertanács elfogadta azt a határozata, hogy ha a német Wehrmacht támad, akkor a magyar Honvédség sem lesz tétlen. Ezt közölték Lengyel-, illetve Olaszországgal is. Kárpátalja annexiója ugyanekkor román részről is felmerült, amit jelentve az illetékes fél Németországnak, az elvetett. A Harmadik Birodalom döntőbíróként feltételekhez kívánta kötni e terület birtoklását fenntartva azt a többet ígérőnek, ezért tiltakozott bárminemű önálló katonai akció ellen. Csáky Berlinben történt látogatása alkalmával Hitler érdektelenséget helyezett kilátásba Kárpát-Ukrajnával kapcsolatban, ugyanakkor várakozásra intette a magyar felet. Március 11-én a német kormány jegyzékkel hozta a magyar kormány tudomására Kárpátalja megszállására vonatkozó kikötéseit. Ebben az állt, hogy Németország el fogja ismerni az önálló Szlovákiát, ellenben az esetleges ruszin kormánynak 24 óráig nem fogják megadni ezt az önállóságot. Ezalatt az idő alatt Magyarország „megoldhatja" a kérdést.17 Két nappal később Sztójay különgéppel érkezett Budapestre Hitler birtokba vételi engedélyével. A kárpátukrán Volosin-kormány az önálló szlovák állam kikiáltása után német védelem alá helyezését kérte, miután Huszton 1939. március 15-én Volosin kikiáltotta a független Kárpátaljai Oroszországot, a Podkarpatszka Rusz államalakulatot. A német kormány ezt a kérelmet visszautasította, és Berlin a magyar kormányhoz irányította őket. A Budapestre érkező Brascsajko kárpátukrán miniszterrel a magyar kormány nem állt szóba. Kárpátalja katonai megszállása „Volosin „kárpátukrán" autonóm, de tökéletesen életképtelen államtorzója teljesen magára maradt és csak természetes volt, hogy (...) a magyar kormány elindította honvédseregeinket a Keleti Beszkidek és a Máramarosi havasok bércei felé (,..)."1 8 1939. március 15-én indult, és három nap alatt be is fejeződött Kárpátalja elfoglalása. Verecke, Ung, Kőrösmező térségében találkoztak a magyar és lengyel 16 Külügyi Szemle (1939) XVI. 2. - Budapest, 192-193. 17 Horváth L. (1998) A ruszin nép trianqnja, In: Trianon kalendárium 1998, Trianon Társaság Budapest, 1997. 85-96. 88. 18 Bulla B. (1939) A Ruténfold. - In: Magyar Szemle 4. (140 ), 297-303. 297.
