Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski budapesti lengyel követ tárgyalásai a kormányzóval 1938/39-ben 123
ORLOWSKI BP-I LENGYEL KÖVET TÁRGYALÁSAI 143 Lloydban megjelentekről. Orlowski követ tudja, hogy mindezeket a fellépéseket a magyar külügyminisztérium kezdeményezte. A kormányzónak csak annyit mondott, hogy ismeri a hírek forrását és hogy azok honnan erednek. Hangsúlyozta, hogy hasonló eseteket a németek természetesen már kihasználtak, érthető, hogy ez nem használ a magyar-lengyel kapcsolatoknak. Orlowski követ úgy véli, hogy kijelentései eredményesek voltak. Állítólag ezután a kormányzó megrótta a külügyminisztériumot, amely most megfelelő tekintettel van Orlowskira. A beszélgetés további részében a kormányzó azt nyilatkozta Orlowskinak, hogy — amit Beck külügyminiszter speciálisan fontosnak tartott — berlini útjuk előtt utasítást adott Teleki miniszterelnöknek és Csáky grófnak, hogy alkalomadtán világosan mondják meg a német félnek, amennyiben a német hadsereg magyar területen át akar Lengyelországba menni, Magyarország fegyverrel a kézben fog ellenállni. Orlowski Kánya volt külügyminisztertől tudja, hogy a magyar miniszterek ezt az utasítást nem hajtották végre — mert ahogy ők közölték —, nem volt rá szükség, ugyanis a németek nem álltak elő azzal a kívánsággal, hogy átvonuljanak Magyarország területén9 3 . Orlowski követ egyébként biztos volt benne, hogy ez Csáky száján nem fog kijönni. A beszélgetés alatt a kormányzó rimánkodott Orlowskinak, hogy Lengyelország ne idézze elő a háborút, mert ő személyesen nem biztos benne, hogy Anglia és Franciaország valóságos segítséget fog nyújtani.9 4 Orlowski követ azt válaszolta, hogy mindenekelőtt a saját erőnkre számítunk. A németeknek tudniuk kell, hogy a velünk szemben támasztott követelések következtében harcolniuk kell velünk. Ha háborút kockáztatnak, mi felvállaljuk, akkor is, ha nekünk senki nem segít. Kétségkívül ez a háború sokba fog kerülni Lengyelországnak, az ország nagy pusztulását hozza, de egy biztos, az első heteket kibíijuk. A jelenlegi körülmények között a háborút Európában nem lehet lokalizálni. Az első időszak eltelte után mindenki Németországra fog támadni, még az olaszok is. Ha nekünk senki sem fog segíteni, egész biztos lesznek olyanok, akik kihasználják a helyzetet diverzáns akcióra Olaszország ellen. Mi egész biztos tovább kibírjuk a támadást, mint az olaszok. A kormányzó egyetértett a követ állításaival, de elismerte, hogy halvány fogalmai vannak az olasz hadseregről és gyengének ítéli azt meg. Úgy véli, a lehetséges fegyveres konfliktus csak az angolok győzelmével végződhet, mert akik uralkodnak a tengeren, mindig azok nyerik a háborút. Történelmi példákat hozott fel, kezdve a perzsa és a peloponnészoszi háborútól. Az egész beszélgetés alatt éreztem, hogy a kormányzó ragaszkodik a szívélyes kapcsolatokhoz Lengyelországgal. Orlowski követnek az a véleménye, hogy a kormányzó, a kor-93 Teleki és Csáky 1939. április 28-30-i berlini tárgyalásairól lásd Wilhelmstrasse i.m. 208-210. sz. dok. 94 A kormányzó arra célzott, amit a történetírás később furcsa háborúként ismer. Véleményében szerepet játszhatott, hogy 1938-ban a nyugati nagyhatalmak cserbenhagyták Csehszlovákiát. Sztójay berlini magyar követ 1939.június 24.-én írott jelentésében hasonló feltételezést fogalmazott meg az angol politikával szemben. Lásd Sztójay 341. és 342. sz. bizalmas jelentéseit. MOL Küm.res.pol. 1939-27/b.-556 és 568. számon. In: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Az iratokat összegyűjtötte és a bevezető tanulmányokat írta: Ádám Magda, Juhász Gyula, Kerekes Lajos. 3. kiadás, Budapest, 1966. 209-211.
