Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - L. Nagy Zsuzsa: Mauthausentől Füzesgyarmatig. Rassay Károly életútja 1944-1953 között 1421
RASSAY KÁROLY ÉLETÚTJA 1944-1953 KÖZÖTT 1443 Barátai meg is próbálták, hogy elérjék mentesítését a kitelepítés alól, s mellette nyilatkozott dr. Győry Ákos is, az SZDP 1919-ben volt jogvédő irodájának egyik akkori vezetője, mivel Rassay 1919-1920-ban megértő rokonszenvvel kezelte sérelmeiket. Rassay azonban nem engedte, hogy közben járjanak érdekében.108 Rassayéknak Füzesgyarmatot jelölték ki lakóhelyéül. Ez a helység Békés megyében, Szeghalomtól Észak-Keletre, közel a román határhoz található és öszszehasonlíthatatlanul kedvezőbb volt, mint a Hortobágyra történt kitelepítés. Füzesgyarmatra került hát Rassay és felesége, Rudolf bátyja és Emma nővére. Ebbe a városba összesen 86 családot telepítettek, köztük olyan ismert személyeket, mint Lázár Károly altábornagy, a testőrség egykori parancsnoka, vagy Pick Jenő, a világhírű szalámigyár tulajdonosa.109 Sajnálatos módon sem az eddig fellelhető hivatalos iratok, sem Rassay különböző írásos emlékezései nem szólnak arról, hogyan telt ott az életük, miből s miként éltek. Tudjuk azonban, hogy terjedelmes politikai visszaemlékezését füzesgyarmati száműzetésben kezdte írni. Még aktív politikus volt 1944 előtt, amikor elhatározta, hogy könyvet ír negyedszázados politikai-közéleti tevékenységéről. Ehhez rengeteg anyagot halmozott fel, köztük pl. az Esti Kurír példányaitcikkeit 250 kötetben. Mindez természetesen a budai villában maradt, amikor őt a Gestapo elhurcolta és nem tudta megőrizni kitelepítésekor sem.110 A történelem nem kedvezett a források megőrzésének és így a történtek rekonstruálására igyekvő történésznek sem. 1953-ban, Sztálin halála után néhány hónappal, a július 4-én hivatalba lépett Nagy Imre kormány 26-án megszüntette a kitelepítést és engedélyezte a kényszerlakhely elhagyását (1034/1953. MT. sz.). Az érintettek azonban sem Budapestre, sem további néhány nagy városba nem térhettek vissza. Általában nem is lett volna hova visszamenniök, mivel lakásaikat, ingóságaikat az állam lefoglalta, másoknak utalta ki. Az egykori kitelepítettek különböző helységekbe költöztek, eléggé szétszóródtak. A budapestiek között volt, aki vidéki rokonokhoz ment, mint például Rupert Rezső, aki Szentesen, a nagyszülők házában húzta meg magát. Igen sokan azonban a főváros agglomerációs övezetében szereztek maguknak lakást, mert így közel voltak Budapesthez, bár ott tartózkodniuk tilos volt. (Azoknak, akik ezeknek a településeknek a társadalmi összetételét vizsgálják, érdemes íígyelniök erre a jelenségre.) Rassay Pécelen talált új otthont magának, alig néhány kilométerre Keletre Budapesttől. A helység a barokk Ráday-kastéllyal és két Szemere-kúriával dicsekedhetett, ott született és halt meg a neves író, Szemere Pál. Rassay bátyja, Rudolf, nem érte meg az 1953-as felszabadító rendeletet: 1952. május 9-én a gyulai kórházban meghalt. О maga 67 esztendős volt, amikor Pécelre kerültek. Élete utolsó öt esztendejét ott élte le, de nem tudjuk, milyen 108 Rassay im. 130. 109 TH A-291. 121. A Budapestről Békés megyébe kitelepítettek névsorát tartalmazó iktatókönyvben Rassay Károlyné (1889. évi születési dátummal) rokoni fokozatát testvérként jelölik meg, ami nyilvánvaló tévedés, a feleségről van szó. 110 Rassay im. 303.
