Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - L. Nagy Zsuzsa: Mauthausentől Füzesgyarmatig. Rassay Károly életútja 1944-1953 között 1421
1436 L. NAGY ZSUZSA Rassayt a vezető politikusok sokkal fontosabb személyiségnek tartották, mint azt a nagyon szerény parlamenti képviselettel bíró pártjának vezetői pozíciója indokolta. Azon kevesek közé tartozott, akik az 1910-es évektől folyamatosan benne voltak a politikai életben, 1920-tól a parlamentben, nagyon kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett, felkészültségét, mértéktartását azok is becsülték, akik politikai ellenfelei voltak. írásos vallomásában Rassay elmondja, Imrédyt 1932-ben ismerte meg személyesen, amikor az Gömbös pénzügyminisztere lett. Rassay Gömböstől tudta meg, még jóval megtörténte előtt, hogy Imrédy kilép a kormányból s a Magyar Nemzeti Bank elnöke lesz.73 Ez azt feltételezi, hogy Gömbös és Rassay többször is tárgyaltak, s hogy Gömbös valami ok miatt fontosnak vagy célszerűnek tartotta Rassay informálását. Imrédy is tudta, hogy Rassay tekintélye és véleménye szélesebb körökre hat. Amikor a parlament bizottsága megkezdte az első zsidótörvény tárgyalását (1938 április), Imrédy a folyosón félrevonta őt s azt kérte, „hassak oda, hogy ezt az 'ocsmány' javaslatot sürgősen eresszük keresztül". Rassay, ellenkezőleg, nagy beszédet mondott a javaslat ellen, amiről például az Újság c. lap 1938. április 23-i száma is terjedelmes tudósítást közölt. Ezt követően Rassay — családi okok miatt — pár napot külföldön töltött. Hazatérte után Imrédy immár miniszterelnökként "felkeresett lakásomon — írta Rassay — és beszélgetésünk során teljes egyetértés alakult ki közöttünk, hogy a további izgatásnak űgy a polgári, mint katonai vonalon kemény rendszabályozásokkal véget kell vetni", az antiszemitizmust és a szélsőjobboldali szervezkedést meg kell fékezni.74 Imrédy azonban az 1938. augusztusi látogatásáról Németországból "teljesen megváltozva jött vissza. Többször beszéltem vele — vallja Rassay — és döbbenten láttam, hogy valami diktatórikus és egyben háborús gondolkodás lett úrrá rajta."7 5 Ezért most ő kereste fel Imrédyt, majd biztatására Esterházy és Sigray is, hogy figyelmeztessék a Felvidékkel kapcsolatos kalandor vállalkozás veszélyeire. „Most már egy megváltozott Imrédyvel álltam szemben" — állapította meg.7 6 Az első bécsi döntést követően Imrédy lemondott. Ekkor, 1938 novemberében, Rassay Horthynál volt kihallgatáson, aki ugyan elítélte a felvidéki akciót, de „Sajnos, ugyanakkor meg kellett állapítanom, hogy a kormányzó teljesen Imrédy és társai terrorja alatt állott."7 7 Elismerve ugyan Rassay igazát, Horthy mégis űjra Imrédyt bízta meg kormányalakítással, aki előkészítette a második zsidótörvényt, holott az első végrehajtására a törvény több évi kifutást adott. Ezek után „Okot és módot kellett szerezni a kormányzó számára, hogy felmenthesse Imrédy Bélát - írta. Erre csak egy mód állott rendelkezésre: bebizonyítani okmányszerűleg Imrédy zsidó származását. Ezzel többen is próbálkoztak, de eredmény nélkül. Elhatároztam — folytatja Rassay —, hogy magam veszem az ügyet kezembe. A Budapesten beszerezhető okmányokat (így Imrédy nagyanyjának, Vajkay Karóimnak halotti anyakönyvi kivonatát) néhány nap alatt 73 TH V-55184/1. 46. 74 Uo. 47. 75 Uo. 76 Uo. 48. 77 Uo.
