Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski budapesti lengyel követ tárgyalásai a kormányzóval 1938/39-ben 123
140 VARGA E. LÁSZLÓ hangsúlyoztam, hogy saját felelősségünkre döntöttünk és ebben az ügyben nem kötöttünk a németekkel egyezséget. A magyar kormány tegnapi jegyzékét8 5 pozitívan ítélik meg Varsóban, mert ad bizonyos diplomáciai lehetőségeket számunkra. A lengyel közvéleményben ez örömöt okozott. A kormányzó itt megkérdezte, hogy milyen jegyzékről van szó. Megmondtam, miután azt kérdezte, mit tartalmazott a jegyzék? Rövid ismertetés után folytattam. A jegyzék annál inkább örömet okozott, mert a magyar kormány előző döntése szerint csak a négy müncheni nagyhatalomhoz fordult8 6 , ami nálunk bizonyos nyugtalanságot keltett. Magyarország ugyanis nemcsak magát fosztotta meg attól a lehetőségtől, hogy a döntésben résztvevő legyen, hanem a döntésben való lengyel részvételt is kizárta (ausgeschaltet), holott Lengyelország a magyar kérdésben sokkal tovább ment, mint Olaszország és Németország. Nálunk ugyanis nemcsak a sajtó és a közvélemény foglalt el különösen kedvező álláspontot, hanem Lengyelország kormánya is mindenütt, ahol erre szükség volt — Romániában és Jugoszláviában is — kinyilvánította: a magyar-lengyel közös határ nem csak Magyarország érdeke, hanem Lengyelországé is. Amikor mindenütt máshol népszavazásról beszéltek, mi a terület Magyarországhoz csatolásáról beszéltünk, ami jogosan jár Magyarországnak. A kormányzó itt nagyon erősen tiltakozott, hogy Lengyelországot sohasem akarták megkerülni és állította, hogy kapcsolataink szivélyessége miatt nem látszott szükségesnek hozzánk fordulni. Sajnos abban a helyzetben, amiben Magyarország volt, csak az maradt hátra, hogy a müncheni nagyhatalmakhoz forduljanak. Ők intézték el, hogy a csehszlovákiai német területek Németországhoz kerüljenek és várható, hogy az összes biztosíték után, amit Hitler és Mussolini adott, a magyar követelések is elintézést nyernek. Észrevételeztem, hogy óriási különbség van a jelenlegi és a müncheni konferencia idején létezett helyzet között. A konferencia döntése mögött akkoriban ott álltak a német szuronyok, amelyek garantálták a Szudétákra vonatkozó határozatok végrehajtását. Jelenleg a német követeléseket kielégítették és azon kell elgondolkozni, hogy milyen végrehajtó szerv állna most a négy nagyhatalom döntése mögött, mert a pozsonyi rádió nyilatkozata szerint Csehszlovákia lábhoz tett fegyverrel tiltakozik. Egyedül a németek tehetnének valamit, de nem hiszem, hogy újból erőszakkal akarnának fenyegetni. Ilyen körülmények között, ha a müncheni négyhatalmi konferencia foglalkozna a kérdéssel, Magyarországnak egyedül kellene biztosítania a döntést. Végül biztosítottam a kormányzót változatlan barátságunkról Magyarország iránt. Láttam, hogy érveim nagy hatást tettek rá. napon Lengyel Béla alezredes katonai attasét a vezérkari főnök Stachewicz, Hoiy követet Beck külügyminiszter 12 órára kérette magához. A vezérkari főnök kijelentette: „Prágában ezekben a percekben (valójában előző éjjel 23 óra 40 perckor - VE.L.) nyújtotta át a lengyel kormány felszólítását, az Olzán túli területek kiürítésére, amelyet a lengyel csapatok meg fognak szállani." Lengyel i.m. 65. о; a lengyel jegyzék: Szembek i.m. T. IV 444-446. 85 A müncheni egyezményt aláíró nagyhatalmaknak címzett magyar jegyzéket Hory követ átnyújtotta Varsóban a külügyminisztériumban, egyúttal utalt a szöveg azonosságára. Szembek i. m. T. IV 309. 86 A magyar kormány jegyzéke a müncheni egyezményt aláíró nagyhatalmakhoz 1938 X. 16. DIMK II. k. 525. sz. dok.
