Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski Leó budapesti lengyel követ visszaemlékezései II. 1389

1400 VARGA E. LÁSZLÓ rásból értesültem arról, hogy...". Abban maradtunk, hogy Mycielski bizalmas le­velet ír a külügyminisztérium akkoriban nagyon befolyásos keleti osztályának vezetőjéhez Kobylanskihoz5 6 . A levelet a soronkövetkező első diplomáciai futárral küldtük el. Sem a külügyminisztérium, sem Kobylanski, sem nekem, sem Myci­elskinek egyáltalán nem reagált. Amikor a háború kitört, majd szeptember 17-én a szovjet hadsereg Lengyelország területére lépett, magamhoz kérettem Steiner urat, és akkor már post factum egyenesen megkérdeztem tőle, hogy felfedné-e a hír forrását, ami igaznak bizonyult. Steiner kijelentette, hogy annakidején nem árulhatta el, mert megeskették, hogy 100%-ig megőrzi azt, de végül kijelentette, hogy a hírt Ernszt prelátustól57 kapta, aki kitűnő politikus, a Keresztényszociális Párt elnöke, parlamenti képviselő, s annak külügyi bizottságának tagja volt. Ko­moly és nagyban befolyásos személyiség. Ezen kívül számomra ismert volt, hogy Ernszt, Teleki Pál58 gróf akkori miniszterelnök iskolatársa, barátja és politikai tanácsadója volt. Teljesen világossá vált előttem, hogy Teleki egészen biztosan a német politikáról kitűnően informált magyar 2. osztálytól kapta a hírt és figyel­meztetni akart bennünket. Nagy barátunk, tiszteletre méltó ember volt, aki tu­datában volt Magyarország hosszú távú érdekeinek. Sajnos elég nagy kerülőutat választott, bizonyára ki akarta zárni az indiszkréciót, ami a magyar kormányt nagyban kompromittálta volna. Az óvatosság miatt olyan embert választott, aki messze volt a politikától és a kormánytól. Emlékezni kell arra a tényre, hogy Magyarország revíziós politikájában Németországra támaszkodott. Ha Steiner fel­fedte volna hírének forrását, hogy Ernszt prelátustól származik, kételkedés nélkül elfogadtam volna. Néhány évvel később kiderült, hogy hasonló hírt kapott Lukasiewicz 59 nagy­követ 1939 júniusában, Mauricy Mohi és Aleksander6 0 nevű testvére útján, ez utóbbi párizsi nagykövetségünk titkára volt. Mauricy Mohi New Yorkban (úgy túnik 1943-ban) mondta el nekem, hogy 1939 júniusában elutazott Párizsból né­hány napra, hogy meglátogassa Fritz Mandl urat, a Riviérán fekvő antibesi bir­tokán. Mandlnak az Anschluss előtt Alsó-Ausztriában nagy lőszergyára volt, s ha nem tévedek Niederösterreichische Munitions Werkének hívták. Miután Hitler Németországhoz csatolta Ausztriát, zsidó származása révén el kellett hogy hagyja 56 Kobylanski Tadeusz (1895-?) - a hadsereg ezredeseként 1929-ben került a külügyminiszté­riumba. 1936-1939-ben a politikai osztály vezetője, Hory András gyakori tárgyalópartnere. 57 Ernszt Sándor (1870-1938) - Rk. pápai prelátus, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt országgyűlési képviselője. (1920, 1922, 1931). 1930-1931-ben két ízben, rövid ideig miniszter. Előbb népjóléti és munkaügyi, ill. vallás- és közoktatási. Orlowski téved. A hír nem származhatott Ernszt­től, mert 1938-ban meghalt. Amennyiben a követ csak az illető, azaz a Teleki és a hírt továbbító Steiner ügyvéd közötti személy személyazonosságában téved, és ha az pap volt, akkor Witz Béla lehetett, a Szt. István bazilika plébánosa, Teleki bizalmas barátja és gyóntatója. Az is elképzelhető, hogy Steiner hűen esküjéhez, nem árulta el a valódi nevet. 58 Teleki Pál (1879-1941) - földrajztudós, egyetemi tanár, politikus. Második miniszterelnök­sége alatt megnyitotta a határt a lengyel menekülők előtt. Haláláig távol tartotta az országot a háborűtól. 59 Lukasiewicz Juliusz (1892-1951) - orosz alattvalóként született, Péterváron műszaki egye­temet végzett. Hivatásos diplomata. Emlékiratai: Diplomat in Paris 1936-39, New York-London, 1970. Lengyel nyelven: Diplomata w Paryzu, London 1989. A lengyel nyeivü változat több eredeti dokumentumot tartalmaz, mint az angol nyelvű kiadás. 60 Mohi Aleksander (1899-1953) - a párizsi követségen titkár f.936-1940).

Next

/
Thumbnails
Contents