Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski Leó budapesti lengyel követ visszaemlékezései II. 1389
ORLOWSKI LEÓ VISSZAEMLÉKEZÉSEI 1397 23-án létrejött. Meglepte úgy a politikai, mint a nemzetközi közvéleményt. Azt csak sejteni lehetett, hogy a nyilvánosságra hozott megnemtámadási egyezményhez egy titkos jegyzőkönyvet4 2 is csatoltak, amelyben a szerződő felek felosztották egymás között Kelet-Európát, Finnországtól Besszarábiáig. Minderre legelőször a nürnbergi perben derült fény, ahol Ribbentrop elismerte a titkos jegyzőkönyv létét.4 3 A lengyel külpolitika válasza a moszkvai egyezményre az 1939. augusztus 25-én Londonban aláírt brit-lengyel kölcsönös segítségnyújtási egyezmény volt, hasonlóan titkos záradékkal.4 4 Ebben a szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy amennyiben őket nem provokált német támadás éri, katonai segítséget nyújtanak egymásnak. Az egyezmény aláírásának hírére Hitler visszavonta az augusztus 26-ára kiadott támadási parancsot. A háborút mégsem sikerült elkerülni, a Wehrmacht 1939 szeptember l-jén hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot. A függelékben közölt iratokat — Ribbentrop vallomásának kivételével, amelyet a Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt tett Nürnbergben — a magyarlengyel kapcsolatok köréből válogattuk. Ezek a Magyar Országos Levéltár külügyminisztériumi levéltárában, a Hadtörténelmi Levéltárban Budapesten, valamint Varsóban az Új és Legújabbkori Levéltár külügyminisztériumi levéltárában találhatók. A lengyel nyelvű iratokat és a követ visszaemlékezését saját fordításban közöljük. A háború első hírei4 5 - Oriowski visszaemlékezése 1939 májusának legelején Beck külügyminiszter46 magához rendelt Varsóba. A krakkói repülőtéren Sosnkowski tábornokkal találkoztam, akivel együtt re-42 Lőjek Jerzy: Agresja 17 wrzenia 1939, Pax, Warszawa,1990. 183-184.o. A titkos jegyzőkönyv legelső közlése: Nazi-Soviet Relations 1939-1941. I. к. Documents from the Archives of the German Foreign Office. Washington, 1948. 78.0. Legelső magyar nyelvű közlése: História 1988. 5. sz. A szovjet-német megnemtámadási egyezmény nyilvánosságra hozott szövegét lásd Külügyi Szemle 1939. 4.sz., Halmosi Dénes Nemzetközi Szerződések 1918-1945. Budapest, 1983. 468-469. 43 Kusnierz Bronislaw (szerk.): Stalin and the Poles. London, 1949. 39.o. Idéz Ribbentrop vallomásából. A vallomás teljes szövege megtalálható a The Trial of German Major War Criminals, H.M. Stationery Office, London, 1946, Part 10, 211-212.0. Lásd a függelékben közölt 16.sz. dokumentumot. 44 Diariusz i Teki Jana Szembeka (1935-1945) T.IV London, 1972. 764-769.0. közli az egyezmény és a titkos jegyzőkönyv lengyel és angol nyelvű szövegét. 45 Megjelent: Bibliotéka Kultury, Paryz, ZH 1963 nr. 3. 46 Beck Józef (1894-1944) - Varsóban született. Apját a cári hatóságok két évre bebörtönözték, ezután a család Limanowában (Galicia) telepedett le. Egy-egy évet járt a Műszaki Egyetemen Lembergben és a Kereskedelmi Akadémián Bécsben. Az I. vh. kitörése után belépett a lengyel légiókba, lovastüzérként szolgált. Pozsonyban tüzértanfolyamot végzett. 1920-ban a vkf 2. osztályán találjuk. A szovjet-lengyel háború időszaka alatt Kárpátalján keresztül többször jött Budapestre, Pilsudski üzeneteit továbbította a kormányzónak. 1922-23-ban Párizsban katonai attasé. Az államfő katonai irodájának vezetője (1926-30), külügyminiszterhelyettes, majd 38 éves korától külügyminiszter (1932-1939). Az összeomlás után a kormányt Mos'cicki államelnökkel Romániában internálták. Érdeke volt ez Németországnak, a Szovjetuniónak és a Párizsban 1939. szeptember 30-án megalakult új lengyel kormánynak. Egyénileg próbálta elhagyni Romániát (az angolok befogadnák), ekkor kabinetfőnöke Lubienski fordult Csáky külügyminiszterhez: kaphat-e be-, illetve átutazó vízumot (MOL K63 küm.pol.-1939-17/7-7032-Bárdossy telefonszámjel távirata a külügyminiszternek 1939. október 7.). Csáky az engedélyt megadta (uo. 7038 sz. számjeltávirat), majd Beck útlevelét jugoszláv láttamozással kérte ellátni magyarországi beutazása előtt (uo. 7039 sz. számjeltávirat). A tervezett „eltávozást" a lengyel kormány jelezte Bukarestnek, így az nem sikerült. Titkárának így nyilatkozott. „Ha Romániában halnék meg, Magyarországon temessenek el, arccal Lengyelország felé. A kormányzó egész biztos nem tagad meg tőlem néhány négyzetméternyi földet." 1944-ben Bukarestben temet-
