Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Polyák Péter: A "keleti élettér" hitleri germanizálása 1365
A „KELETI ÉLETTÉR" HITLERI GERMANIZÁLÁSA 1385 rozsjei vízerőmű újjáépítésén túl további két hatalmas vízerőművet tervezett a Volga mentén, még egyelőre meghatározatlan helyen.3 7 A fent vázoltakon kívül a meghódított területek gazdasági kizsákmányolása és a germanizált területekkel való összeköttetés fenntartása érdekében Hitler rendkívüli jelentőséget tulajdonított a keleti vasúthálózat fejlesztésének is, mely során egyik kedvenc elképzelése egy 4 méter nyomtávú, 4 sínpáros vasútvonal kiépítése volt Felső-Szilézia és a Donyec-medence között. Ezen a vonalon álmai szerint legmodernebb fejlesztésű kétemeletes vonatok 200 km/órás sebességgel száguldhattak volna oda és vissza. A közlekedési csomópontokat német helyőrséggel ellátott germán lakosságú települések védték volna, a meyeri GPO szellemiségének és tartalmának megfelelően. 1942. július 18-i asztali monológjában Hitler a közlekedés fejlesztéséről így áradozott: „Ha a keleti térséget autópályákkal megnyitjuk, a távolságok többé nem fognak semmilyen szerepet játszani...Ugyan mit jelent majd 1000 km utazás a Krímbe, ha átlagban 80 km/órával lehet majd menni?...(Hitler) szilárd elhatározása, hogy az egész keleti térséget egy Berlinből kiinduló radiális autópálya-hálózattal nyitja meg. A szokványos 7,5 méteres útpálya ehhez nem lesz elegendő. О már előre három, 11 méteres útpályával számol...Ha egykor a birodalmi autópályán Klagenfurtból Trondheim felé, Hamburgból a Krímre lehet utazni, akkor egy olyan közlekedési vázunk lenne, mely a távolságokat...összezsugorítja...Az autópályákat úgy kell vezetni, hogy az út végén tetszetős célok legyenek, mint például a balti városok, Riga, Reval, vagy mint Novgorod."38 Hitler keleti élettérprogramja nem csupán egy saját vágyálmaiból összeálló vízió volt, hanem konkrét kapcsolódási ponttal is rendelkezett az 1918 márciusi breszt-litovszki békével egyszer már elért első világháborús hadicélokhoz. A császári Németország számára ugyanis a keleti birodalom, ha csupán rövid ideig is, de egyszer már valósággá vált. Hitler programjának minőségi és terjedelmi újszerűsége abban jelent meg, hogy az eredeti vulgármachiavellista külpolitikai célokat a lehető legradikálisabb szociáldarwinista fajelmélettel bástyázta alá, amivel egész Európa fajelméleti újjáalakítását akarta indokolni.3 9 Hitler a keleti életteret amolyan hatalmas kiterjedésű, múltnélkúli, szúz területnek tekintette, melyről a „felsőbbrendű" és erősebb faj jogán ki kellett szorítani az „alsóbbrendű" és értéktelen, civilizálatlan és csupán kezdetleges államisággal rendelkező szláv bennszülötteket, majd a fokozatosan megtisztított területeket meg kellett tölteni kultúrahordozó germánokkal, akik valóságos paradicsommá változtatják új, fegyverrel hódított hazájukat. Meglepő, de Hitler fantáziáját minden nagyhatalmi és fajelméleti megfontoláson túl bevallottan a nemcsak fiatalkorában, hanem még a háború idején is nagy lelkesedéssel olvasott Kari May-féle indiánregények is megtermékenyítették, 37 Müller 1991, 16. dok., 161-167. 38 Picker 1965, 299-300., 458-459. 39 Hitler történelemszemléletéről, világnézetéről, expanziós terveinek előfutárairól összefoglalóan lásd: Pritz Pál: Pax Germanica. Budapest, 1999, 30-60.; Romsics Ignác: Expanzionizmus és regionalizmus. Integrációs tervek Közép- és Kelet-Európáról a 19. században és a 20. század elején. In uő (szerk.): Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19-20. században. Budapest, 1997, 18-26.; Németh 2001.
