Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Polyák Péter: A "keleti élettér" hitleri germanizálása 1365

Polyák Péter A „KELETI ÉLETTÉR" HITLERI GERMANIZÁLÁSA 1. A keleti háború jellege és célja Adolf Hitler 1941. június 22-én megkezdte világtörténelmi küldetésének megvalósítását, a Szovjetunió totális szétzúzását, azzal a céllal, hogy megszervezze a németek és germán rokonnépei számára azt az európai gyarmatot, a sokat emlegetett „keleti életteret", melynek szinte korlátlan kiterjedésével és gazdagságával kellett volna biztosítania a Nagygermán Birodalom ezeréves fennállását. Hitler keleti élettérháborújában alapvetően négy motívum kapcsolódott össze: 1. a Birodalom túlnépesedésének levezetése érdekében Németországgal földrajzilag közvetlenül szomszédos gyarmati terület elnyerése német-germán telepesek számára Oroszország legtermékenyebb európai részein ill. olyan területeken, melyeket Hitler nagyhatalmi-stratégiai okok miatt fontosnak tartott; 2. a helyi őslakos szlávság alávetése német vezetésű birodalmi biztosságok keretében, melyek feladata az alávetett tömegek igazgatása, munkaerejének teljes kizsákmányolása, szigorú engedelmességre való nevelése és szellemi visszafejlesztése lett volna; 3. a német vezetésű európai kontinentális nagytérség blokádbiztos gazdasági önellátásának és hadászati védhetőségének kiteljesítése, melyhez a keleti élettérnek kellett nyersanyag- és élelmiszerbázisként szolgálnia, egyrészt annak érdekében, hogy a Német Birodalom nemcsak az aktuális, angolszász hatalmak ellen folytatott háborúját, hanem összes jövőbeli (világ)háborúit is sikerrel vívhassa meg, másrészt azért, hogy biztosítsa a német világhatalom területi alapját; 4. a Szovjetunió „zsidó-bolsevik" vezető rétegének fizikai kiirtása, 1942-től kiterjesztve ezt a teljes európai zsidóságra is. Hogy Hitler az európai szovjet-orosz területek mekkora kiterjedésű részét, és főleg milyen módon akarta meghódítani, az a hadműveleti tervezés folyamán derült ki. Hitler az 1940. december 5-i katonai tanácskozáson és az ott elhangzottak alapján megfogalmazott december 18-i 21. hadműveleti utasítás szerint azt a feladatot szabta a Wehrmacht számára, hogy még a Dnyeper-Dvina folyamvonal előtt semmisítse meg a szovjet seregek zömét, majd koncentrált páncélos és gépesített egységekkel foglalja el Leningrádot, Moszkvát és a Donyec-medencét. E terv abban a biztos elvárásban született, hogy a szovjet csapatok a hadműveletek első fázisában történő szétverésével a bolsevik állam is automatikusan összeomlik, ami a további szervezett ellenállás megszűnését valamint a politikai és gazdasági központok könnyű elfoglalását eredményezi. Hitler végcélként (pontos határvonal megállapítása nélkül) az Archangelszk-Volga-vonal elérését szabta feladatul, biztosra véve, hogy csapatainak addigra már csak olyan csekély ellenállásra kell szá-