Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Tilkovszky Lóránt-Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról; 1931-ben 1333

1352 TILKOVSZKY LÓRÁNT - WEIDINGER MELINDA Szociális rétegződés A német lakosság foglalkozás szerint a következőképpen tagozódik: 1. Őstermelés 56,2% 2. Bányászat és kohászat 3,2% 3. Ipar a) önálló 9,5% b) alkalmazott 13,0% 4. Kereskedelem és hitel 3,7% 5. Közlekedés 2,2% 6. Civil és egyházi közszolgálatban állók és szabad foglalkozásúak 2,7% 7. Fegyveres erő 1,1% 8. Különféle napszámosok 1,2% 9. Nyugdíjasok, tőkések 3,0% 10. Egyebek 1,5% 11. Cselédek 2,7% Az adatokból világosan látszik, hogy a németek többsége őstermelő. Jelentős az arányszáma az iparban foglalkoztatottaknak; ezek nagyobb részben alkalmazottak és munkások. A többi hivatáscsoport képviselete csekélyebb. Az 1920. évi népszámlálás ide vonatkozó adatainak közelebbi vizsgálatakor kiderül, hogy az őstermelői csoportban az önálló, kis és közép egzisztenciák széles réteget képeznek, és hogy a kistulajdonosok 23,4%-os aránya jelentősen kedvezőbb, mint a magyarságé (15,7%). Már ez a két szám is megvilágítja azt a tényt, hogy itt a németség jobb gazdasági és szociális körülmények között él, mint a magyarság maga, főképp mivel ennek a németségnek kedvezőbb a gazdasági helyzete, mint az Alföldön élő magyarságé. Ez fontos tény, amelyet a magyarországi németség helyzetének megítélésekor teljes jelentőségének megfelelően kell mérlegelni. Kulturális helyzet A kulturális kérdések között a kisebbség szempontjából az iskolakérdés a legfontosabb. A világháborút követő nyugtalan idők az iskolakérdésben is forradalmi jellegű állapotokat hoztak létre. A német jellegű községek népiskoláiban a német tannyelvet a legkülönfélébb tantervek alkalmazásával vezették be. Ez pedagógiai szempontból is, de a németség általános, kulturális érdekeinek szempontjából is nagy nehézségeket okozott, nevezetesen: a) a németül tanítani képes tanerő rendelkezésre álló száma ezt az igényt messzemenően nem fedezte, b) nem álltak rendelkezésre megfelelő német tankönyvek. Hogy ezen a siralmas helyzeten segítsen, a kormány mindenekelőtt a szükséges jogi alapokról kellett, hogy gondoskodjon. Ebben az új szabályozásban a magyarországi egyházak azon évszázados régi jogát maradéktalanul fenntartották, miszerint az egyházak, autonóm testületeik, az egyházközségek stb. minden