Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski budapesti lengyel követ tárgyalásai a kormányzóval 1938/39-ben 123
ORLOWSKI BP-I LENGYEL KÖVET TÁRGYALÁSAI 133 tárgyalt. Ez utóbbinak mondta el, hogy neki a kormányzó amiatt „rimánkodott", hogy Lengyelország ne idézzen elő háborút, mert valószínű magára marad a német-lengyel konfliktusban, francia és angol szövetségesei cserben fogják hagyni. Amennyiben a kormányzó ezt valóban kijelentette, az arra utal, hogy a berlini tervekkel a legmesszebbmenőkig tisztában volt és belőlük olyan következtetést vont le, ami józan előrelátásról tanúskodik. Az Orlowski-Szembek megbeszélésről a külügyi államtitkár azt jegyezte fel naplójába, hogy a kormányzó szerint egy bekövetkező világháborúban az angolok fognak győzni, mert „akik uralkodnak a tengeren, azok megnyerik a háborút".4 9 Határozottan kijelentette a követnek, hogy amennyiben Németország megtámadná Lengyelországot, és ehhez erőszakkal vennék igénybe Magyarország területét, „akkor Magyarország fegyverrel a kézben fog ellenállni." Meglepő, hogy a kormányzó mennyire őszinte volt Orlowskival. Még azt is a tudomására hozta, hogy Csákyt és Telekit berlini útjuk előtt (1939. április 29-én érkeztek hivatalos látogatásra) arra utasította, hogy a fentieket hozzák a német fél tudomására. A tárgyalások során ez nem került szóba, így a magyar kormányférfiak is hallgattak erről. Személyes jelentéstétele után a követ visszaérkezett Budapestre. Ismét audienciát kért, 1939. május 26-án fogadta a kormányzó. Beck külügyminiszter nevében megköszönte a május 10-i audiencián elhangzottakat.50 Nem sokkal ezután, június 16-án a követ együtt reggelizett a követségen Csákyval. A kérdés szóba került, de ez utóbbi nem válaszolt egyértelműen5 1 . A magyar külügyminiszter, a kormányzótól eltérően csak azt valószínűsítette, hogy Magyarország álláspontja a körülményektől fog függni. Mindenesetre tény, hogy 1939. július 24-én Teleki két levelet írt Hitlernek. A másodikban fejti ki a magyar miniszterelnök, hogy lehetetlennek tartja Magyarország bármilyen részvételét egy esetleges német-lengyel fegyveres konfliktusban.5 2 Erről írta Ciano, hogy az első levél a második érdekében született. A lengyelek tragédiáját nemcsak a Wehrmacht erőfölénye, a „furcsa háború" tetőzte be, hanem az 1939. augusztus 23-án Moszkvában megkötött szovjet-német megnemtámadási egyezmény, a hozzá csatolt titkos záradékkal.53 Az egyezménynyel a nemzetközi közvéleményt és a politikusokat félrevezették, megtévesztették. tusa (Külügyi Közlöny 1921. 6. sz. 71.), követként szolgál itt (1921-24), majd Brüsszelben (1924-27) és Bukarestben (1927-32). 1939. szeptember 30-ig külügyi államtitkár. Románián keresztül Beck külügyminiszter megbízásából 1939. szeptember 19-én érkezett Budapestre. A kormányzó nem fogadta. A követségen Esterházy Jánossal és Szapáry Antallal tárgyalt, majd Párizsba távozott. A Sikorski kormány nem tartott igényt szolgálataira. 49 Szembek i.m. T. IV 604-605.o. Naplóbejegyzés az 1939. május 18-i Szembek - Orlowski megbeszélésről. Lásd a 7.sz. közölt dokumentumot. 50 Orlowski jelentése a külügyminiszternek 1939. május 31. Lásd a 8.sz. közölt dokumentumot. 51 Orlowski jelentése a külügyminiszternek 1939. június 18. Lásd a 11.sz. közölt dokumentumot. 52 Magyarország és a második világháború. Budapest, 1966. 99; 100 sz. dok. 53 Az egyezmény orosz és német nyelvű, az eredetiről készült olvasható nyomdai másolata a titkos záradékkal együtt, a szerződő felek sk. aláírásával. Szembek i.m. T.IV 752-760 o; és lásd Nazi-Soviet relations 1939-1941, Washington, 1948. 78.о; Kozminski Maciej: Bevezetés egy magabiztos magyarázkodáshoz. Századvég, Budapest, 1987. 4-5.sz. 144-151.0; az egyezmény magyar nyelvű szövege a titkos jegyzőkönyv nélkül: Halmosi i.m. 408-409.
