Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hornyák Árpád: Magyar-jugoszláv diplomáciai kapcsolatok 1918-1927.Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság 1307
MAGYAR-JUGOSZLÁV DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK 1918-1927 1323 goszláv fél azon volt, hogy a két állam közötti együttműködést a kisantant másik két államával való együttműködéssé kell bővíteni.5 5 A magyar kormány számára ez elfogadhatatlan volt, mivel külpolitikájának egyik sarkalatos tétele éppen az volt, hogy semmilyen együttműködésről nem kezd tárgyalásokat a kisantanttal mint szervezettel. A kapcsolatok fejlődésében megtorpanást okoztak a nemzetközi élet eseményei is. Nevezetesen a Németország nyugati határait garantáló, úgynevezett locarnói szerződések által kiváltott, Közép- és Délkelet-Európa államait hasonló — garanciális és döntőbírósági — egyezmények megkötésére buzdító törekvések és a mögöttük megbúvó hatalmi tervek. Az elképzelés veszélye magyar szempontból az volt, hogy a magyar kormánynak a kisantanttal, mint szervezettel kell szerződést kötnie, amivel gyakorlatilag önként elismeri az ellene irányuló szervezetet. Jugoszlávia számára viszont pont az jelentette a közép-európai Locarno értelmét, amitől a magyar fél tartott. Végezetül, egy Magyarországról kiinduló botrány, nevezetesen a frankhamisítás ügye zavarta meg a két állam viszonyát 1925 végén. Az ügynek nagy nemzetközi visszhangja volt, de mivel a nagyhatalmak részéről egyedül Franciaország volt az, amely komolyan fontolóra vette a magyar kormány felelősségre vonását az ügyben feltehetően játszott szerepéért, a botrány anélkül ért véget, hogy komoly megrázkódtatást okozott volna a magyar-jugoszláv kapcsolatokban.5 6 Összességében elmondható, hogy 1924—1926 között Belgrád Budapest irányába tett baráti kezdeményezéseinek hátterében mindvégig, hol nyíltan, hol megbújva Olaszország játszott kulcsszerepet. Az olaszbarát irányzat előtérbe kerülése Jugoszláviában azt eredményezte, hogy Belgrád igyekezett eleget tenni a magyarjugoszláv kapcsolatok javítását kérő olasz kívánságoknak. A belgrádi olasz követen, Bodrerón keresztül kétszer is hajlandóságát fejezte ki a viszonyok más alapokra helyezésének. Komolyabb lépések megtételére viszont csak akkor szánta el magát, amikor a kapcsolatok javítását ilyen vagy olyan okból kifolyólag maga is fontosnak tartotta, illetve amikor balkáni politikája lényegében véve kudarcot vallott és más területen próbált sikereket felmutatni. így amikor a Radic-ügy kapcsán felvetette közeledési kísérletét, azt vélhetően az olasz reagálástól való félelmében tette, mivel nem sokkal előtte juttatta Albániában hatalomra Ahmed Zogut az olaszbarát Fan Nolival szemben, ráadásul tette ezt alig néhány héttel az után, hogy ismételten kijelentette, nem fog beavatkozni az albán belügyekbe. Az 1925 nyarán, a nettunói konvenciók megkötésével egy időben zajló Ernyei és Vlaskalin közötti félhivatalos tárgyalások kezdeményezése már a kiútkeresés jegyében történt, kudarcba fulladt balkáni politikájának ellensúlyozására és Olaszor-56 A belgrádi magyar követet ideiglenesen helyettesítő Wodianer Andor a tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy a magyar szempontból hasznot hozó szorosabb magyar-jugoszláv együttműködés előfeltételei még hiányoznak. MOL. К 64. res. pol. 1925-16-15. 262. Hasonlóan vélekedett erről Kánya Kálmán, a külügyminiszter-helyettes is, aki a végletekig bizalmatlan volt a délszlávokkal és egyáltalán a balkáni népekkel szemben. 56 Bár az ország külpolitikai megítélésében komoly károkat okozott, elsősorban a szépen fejlődő francia-magyar kapcsolatokban beállt elhidegülés miatt. Ormos Mária: Hamis frankokkal teli bőröndök. In: Skandalum. Magyar közéleti botrányok 1843-1991. Összeállította Gerő András. T-Twins Kiadó, 1993. 190.
