Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski budapesti lengyel követ tárgyalásai a kormányzóval 1938/39-ben 123
130 VARGA E. LÁSZLÓ volt Varsóból a vezérkari főnöktől, hogy még a látszatát is kerülje annak, hogy a magyarokat fegyveres fellépésre bíztassa.3 6 A kormányzó álláspontját csak Orlowski reakciójából sejthetjük. A követ jelentésében csak arról ír, hogy Lengyelország sohasem akarta meggondolatlan cselekedetekre kényszeríteni Magyarországot. Ha erre nem is, de aktívabb fellépésre rá szerették volna venni Magyarországot. Emisarski nem tért ugyan el Stachewicz vezérkari főnöktől kapott utasításától, de a vkf. 2. osztály vezetőjével, Andorka ezredessel 1938. november 10-én lefolytatott tárgyalás alatt a következő szavakkal egyértelműen ezt sugallta: „Lengyelország határozottan tudatában van a lengyel-magyar határ fontosságának és a történelmi pillanatnak, ami lehet, hogy nem ismétlődik meg, de nincs mögötte semmiféle morális jog, hogy háborút kezdjen. Minden joggal Magyarország rendelkezik. Többszáz év óta Kárpátalja hozzájuk tartozott, Kárpátalján itt-ott az ő honfitársaik élnek. Lengyelország diplomáciai segítséget nyújt és a diverzáns akciót intenzíven támogatja. Természetesen ha a Lengyel Köztársaság háborúban állna a csehekkel, nem volna nehézség és lelkiismeretfurdalása."3 7 Amikor Andorka ezredes személyes véleményét kérdezte arra az esetre, ha a ruszin kormány segítséget kérne Magyarországtól, erre azt válaszolta, „hogy ha ez tőlem függne, már régen megszerveztem volna és ha ilyen lehetőség adódik, 100%-ig ki kell használni, a legmesszebbmenő támogatást kell nyújtani ennek a kormánynak." Csehszlovákia szétzúzásakor, 1939 márciusában, létrejött a közös lengyelmagyar határ. Az örömöt beárnyékolta, hogy Ausztria és Csehszlovákia után a német politika harmadik közép-európai céljára, Lengyelországra került a sor. A kezdeményező lépést még 1938. október 24-én Ribbentrop tette meg, Lipski berlini lengyel követtel szemben. A követ azt hallotta, amitől a lengyelek a legjobban féltek, a danzigi kérdést. A német külügyminiszter a német-lengyel kapcsolatok általános rendezési tervét (Gesamtlösung) javasolta, benne: 1. Danzig Németországhoz csatolását, a lengyel vasúti és gazdasági érdekek figyelembe vételével, 2. Exterritoriális autópálya és vasútvonal megépítését, amely Németországot lengyel területen át összeköti Kelet-Poroszországgal. 3. Cserében Berlin hajlandó meghosszabbítani a német-lengyel megnemtámadási szerződést 25 évre. 4. Jövőbeli együttműködési területként javasolta a gyarmati kérdést, a zsidók lengyelországi emigrációját, a Szovjetunió elleni politikát, az antikommintern paktum alapján. Lipski először a diplomáciában szokásos udvariassági formában, de azonnal, ott helyben, azzal utasította el a javaslatokat, hogy Hitler kancellár 1937. novemszeptember 14-én utazott el Magyarországról. 1946-ban írt visszaemlékezése — Ewakuacja z Wçgier — és 1982-ben írt Emlékiratai a Sikorski Intézet és Múzeum Levéltárában található Londonban. APISM London, B.I. 119/A. 15 oldal gépirat. 36 AAN Warszawa, SG 616/277 330-331. Emisarski vk. alezredes katonai attasé 4/38 sz. szigorúan titkos jelentése a vkf. 2. o. vezetőjének 1938. október 17. 37 AAN Warszawa, SG 616/205. 147-149.0. Emisarski vk. alezredes katonai attasé 38/38/tjn. sz. szigorúan titkos jelentése a vkf. 2. o. vezetőjének, 1938. november 14.
