Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Vonyó Tamás: A megkésett fejlődés porosz útja. A császári Németország gazdasági fejlődésének sajátos forrásai 1275
1284 VONYÓ TAMÁS és Acéliparosok Egyesülete (Verein Deutscher Eisen- und Stahlindustrieller) az iparági érdekek legfőbb propagátora lett, az Acélművek Szövetsége (Stahlwerksverband) az iparág értékesítési tevékenységét irányította, a Német Kohászok Egylete (Verein Deutscher Eisenhüttenleute) pedig az ágazat szempontjából egyre meghatározóbb kutatás-fejlesztés területén megvalósuló együttműködésre koncentrált.41 A nehézipar területén a tudományos kutatás 1862-ben vette kezdetét, amikor Alfred Krupp felállította azt az első szakítógépet, mely az acél tulajdonságainak szisztematikus kutatását szolgálta. 1882-ben Friedrich Krupp támogatásával épült fel az az acélipari kutatólaboratórium, amelyből kémiai és fizikai kutatóközpontokkal kiegészülve a huszadik század elejére a híres Krupp Kutatóintézetek kifejlődtek. Itt került kifejlesztésre a rozsdamentes acél, mely nem pusztán a további technikai fejlődés, de a modern hadviselés szempontjából is forradalmi újításnak számított.42 Karl Erich Born helyesen ismerte fel, hogy a német tudósok hozzájárulása a 19. század végi természettudományos felfedezésekhez különösen fontos tényezője lett az ország gazdasági nagyhatalommá válásának. Wilhelm Conrad Röntgen 1895-ös felfedezése az elektrotechnika és az orvostudomány területén is forradalmasító hatással bírt, míg Max Planck kvantumelmélete Albert Einstein öt esztendővel későbbi relativitáselméletével egyetemben a mikrofizika elméleti alapjául szolgált. A huszadik század elején gyors fejlődésnek induló gyógyszeripar nem utolsó sorban három világhírű orvos-bakteriológus, Koch, Behring és Ehrlich eredményeire épített. A természettudományok művelésében a császári Németország kiemelkedő szerepét talán az a tény bizonyítja legjobban, hogy az 1914 előtt kiosztott 42 tudományos Nobel-díjból 14-et német tudósoknak ítéltek.43 A tudományos alapkutatások bázisául szolgáló egyetemek száma két új alapítással — Münster 1902, Frankfurt am Main 1914 — tovább nőtt. A német egység megteremtése előtt alapított műszaki főiskolák az 1870-es, 1880-as években váltak a szó valódi értelmében oktatási és kutatási intézetekké. A rohamtempóban előrehaladt ipari koncentráció következtében a vállalati vezetők tevékenysége a korábbinál szélesebb ismereteket követelt, így a századfordulón alapított kereskedelmi főiskoláknak különösen fontos szerep jutott a termelő szervezetek gazdasági tevékenységének megújulásában. A korszak legjelentősebb tudományos grémiumának számító Kaiser-Wilhelm-Gesellschaft 1911-ben alakult kizárólag privát forrásokból, és fizikai kutatóintézetének élére az ekkor még Németországban is népszerű és mindenki által elismert Albert Einstein került.44 A fent említett tudományos eredményekre épülő technológiai újítások forradalmasították az ipari fejlődést — mint mindenhol a fejlett világban — a 19. század utolsó, valamint a 20. század első évtizedében. A műszaki fejlődésben mérföldkőnek tekinthető belső égésű motor kifejlesztését követően a Daimler cég a világ autóiparának úttörője lett, és 1892-ben megkötötte első jelentősebb szerző-41 Treue, Wilhelm-, Gesellschaft, Wirtschaft und Technik Deutschlands im 19. Jahrhundert. Deutsche Taschenbuch Verlag. München, 1999. 158-160. 42 Uo. 160. 43 Born, Karl Erich: Von der Reichsgründung bis zum Ersten Weltkrieg. Gebhardt Handbuch der deutschen Geschichte Band 16. Deutscher Taschenbuch Verlag. München, 1988. 68-69. 44 Uo. 69-70.
