Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Vonyó Tamás: A megkésett fejlődés porosz útja. A császári Németország gazdasági fejlődésének sajátos forrásai 1275

A MEGKÉSETT FEJLŐDÉS POROSZ ÚTJA 1277 A német ipari fejlődés a gazdaság exportteljesítményében is jól tükröződött. Az 1872 és 1914 közötti időszakban a kivitel 2,492 millió márkáról 10,097 millió márkára emelkedett, ami körülbelül 4%-os növekedést jelentett évente.1 2 Németor­szág ipari struktúrája modernebb, a legtöbb iparág termelékenysége magasabb, földrajzi helyzete pedig sokkal előnyösebb volt európai riválisainál, így kivitelének túlnyomó része a kontinentális piacokra irányult. A német kivitel részesedése az európai exportból 20,4%-ot tett ki, ezzel megközelítette a világ évszázadok óta legnagyobb kereskedőnemzetének számító Egyesült Királyságot, mégpedig úgy, hogy a nemzeti export döntő részét már a dinamikusan fejlődő új iparágak adták, miközben a korábban domináns agrárkivitel részesedése 10%-ra zuhant. Mivel azonban a német ipari termelés importigénye igen nagy maradt, az erőteljes ex­porttevékenység elengedhetetlen volt a külkereskedelmi egyensúly fenntartása érdekében. A nemzeti egység megteremtésétől egészen 1913-ig a német gazdaság egyetlen évben sem tudott külkereskedelmi többletet felmutatni.1 3 A császári Németország négy évtizedes fennállása idején valóban egyedülálló, forradalmi fejlődésen ment keresztül. A szekunder szektor a századfordulón már 11,5 millió embert foglalkoztatott, míg a bruttó hazai termék — bár jelentős in­gadozásokkal — átlagosan évi 2,6%-os ütemben bővült.1 4 A nemzeti jövedelem tekintetében Németország az utolsó békeévekre felülmúlta Nagy-Britanniát és messze lekörözte mind Franciaországot, mind az Orosz Birodalmat. De hogyan válhatott képessé ez az újonnan alapított állam a tradicionális nagyhatalmak gyű­rűjében arra, hogy évszázados politikai széttagoltságából egy fél évszázad alatt az öreg kontinens ipari órása legyen, mely valóban rendelkezett a szükséges gazda­sági és katonai erővel, hogy felborítsa a fennálló nagyhatalmi egyensűlyt? E kérdés megválaszolása — mely a mai napig érvényes tanulságokkal szolgálhat — sok nagyszerű gazdaságtörténész számára jelentett vonzó kihívást.1 5 E tanulmányban a szerző arra tesz kísérletet, hogy szűk teljedelemben, a kritikus összefüggésekre koncentrálva, elemezze ennek a különleges gazdasági fejlődésnek karakterisztikus elemeit, — melyek nyomán a korszak robbanásszerű gazdasági expanzióját a német szakirodalom, Wehler után, a Sonderweg — különleges út — kifejezéssel illette. A gazdasági modernizáció alappillérei Bár a császári Németország gazdasági felzárkózása kétségkívül a politikai egység megteremtésével vett komoly lendületet, súlyos hiba lenne azt feltételezni, hogy az iparosításban megkésett közép- és kelet-európai monarchiákhoz hason­lóan a német államok gazdaságilag teljesen elmaradottak voltak. Poroszország már a Bécsi Kongresszust követő időszakban a kontinens második legnagyobb ipari szektorával rendelkezett, igaz, ekkor még erősen lemaradva Nagy-Britannia 12 Pinson 1966, 229. 13 Berend T. Iván - Ránki György: Európa gazdasága a 19. században. Gondolat. Budapest, 1987. 296-297. 14 Németh 2002, 20. 15 Vonyó Tamás: „Ploughshares into Swords". Did the Industrial Phoenix Push Wilhelm II towards Reckless Ambition? In: The Concord Review. IX. kötet, 4. szám, 1999 Nyár. 178.

Next

/
Thumbnails
Contents