Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski budapesti lengyel követ tárgyalásai a kormányzóval 1938/39-ben 123
126 VARGA E. LÁSZLÓ A diplomáciai iratok is rögzítik a magyar-lengyel barátságot, amely nem korlátozódott kizárólag a kormányférfiak körére. Altalános volt, a magyar társadalomban mélyen gyökerezett. A ma élő legidősebb korosztály, amely az 1920-as években volt népiskolás, ma is kívülről tudja a lengyelek régi himnuszát.1 7 A politika azonban nem érzelmek dolga. Erről Hory varsói magyar követ jegyezte fel Beck külügyminiszter 1938 februárjában elhangzott szavait: „... nekünk, Kánya őnagyméltóságának és nekem, akik országaink sorsára döntő befolyással rendelkezünk, elsősorban nemzeteink érdekéből kell kiindulnunk és mindenekfelett azt kell képviselnünk. Itt a szentimentalizmus és a két népet összekötő barátság jelentősége megszűnik".18 Az 1918-1939 közötti időszakban a két ország külpolitikája nem azonos vágányon haladt. Lengyelország a Központi Hatalmak vereségének és a két 1917-es orosz forradalomnak köszönhette újjászületett állami létét, míg Magyarország területének jelentős részét elveszítette. Ebből következően a lengyelek célja nem lehetett más, mint az európai status quo fenntartása, Magyarországé annak megváltoztatása. Varsó külpolitikájának alappillére a két szomszédos nagyhatalommal — Németországgal és a Szovjetunióval — való egyenlő távolságtartás volt. Mindkettővel megnemtámadási egyezményt kötött. A Szovjetunióval1 9 1932. július 25-én, a németekkel2 0 1934. január 26-án. A fentiek mindaddig biztosították a lengyel függetlenséget, amíg Németország katonailag gyenge volt, nem volt ereje agresszív külpolitikához, mert nem tudta azt katonai erővel nyomatékosítani (a Weimari Németországnak erre semmi esélye nem volt), illetve amíg a Szovjetunió nem tudott befolyást gyakorolni az európai politikára. Alapjaiban változott meg a helyzet Hitler hatalomra jutásával. Az Anschluss bekövetkeztével új szakaszba lépett a német külpolitika, agresszív jellege egyértelművé vált. Ettől kezdve Magyarország és Lengyelország — melyeknek nem volt közös határuk, — politikai kapcsolatai megélénkültek. A lengyel politika továbbra is számolt Bukaresttel, azzal, hogy ott hogyan fogadnak egy-egy Magyarország felé tett lengyel baráti gesztust, de olyan vagy hasonló esetre, mint ami 1936-ban fordult elő, Beck külügyminiszter jugoszláviai látogatása során, nem került sor. Az történt ugyanis, hogy Bukarest érzékenységére való tekintettel nem Magyarországon keresztül utazott, ahogy eredetileg tervezte. Engedett, mert Varsót és Bukarestet több szerződés is összekötötte21 . Erika: Magyarország részvételi kísérlete az 1920-as lengyel-szovjetorosz háborúban.Történelmi Szemle,1986. 2. sz. 313-324. Tudományos-népszerűsítő szinten: Markowski Jan: Pomoc Wçgier w bitwie pod Warszaw^. Warszawa 1935, Vi liât Luis: Le Rôle de Hongrie dans la Guerre Polono-Bolchevik de 1920. Paris, 1930. lengyel kiadásban: Rola Wçgier w wojnie polsko-bolszewickiej w roku 1920. Warszawa 1930. A lőszerszállításról érintőlegesen: Taróczy altbgy. visszaemlékezései HL. HM. VKF 1938. 208. doboz - 14833 ein./2 vkf. 1938. Bevilaqua-Borsody Béla: Emlékezés a lengyel-orosz háború tizenötödik évfordulójára. Szabadság, 1935. június 9. 17 Boze со Polskç.... = Isten, ki lengyelhont.... 18 Hory magánlevele Kányának a Beckkel lefolytatott tárgyalásról. Varsó, 1938. II. 16. MOL K64 küm. res. pol. 1939 - 17-354. 19 Lásd:The Polish White Book, New York é.n. Doc. No. 151 (A továbbiakban: PWB i.m.); Dokumenty z dziejów polskiej polityki zagranicznej 1918-1939 T.I. 1918-1932 Warszawa, 1989. 106. sz. dok. "20 PWB i m Doc No 1 0 21 Az 1921. március 3-án megkötött lengyel-román védelmi szerződés a két ország keleti határait ért nem provokált támadás esetére írt elő kölcsönös segítségnyújtást.5 évre szólt. Lásd: DDPPZ
