Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski budapesti lengyel követ tárgyalásai a kormányzóval 1938/39-ben 123

126 VARGA E. LÁSZLÓ A diplomáciai iratok is rögzítik a magyar-lengyel barátságot, amely nem korlátozódott kizárólag a kormányférfiak körére. Altalános volt, a magyar társa­dalomban mélyen gyökerezett. A ma élő legidősebb korosztály, amely az 1920-as években volt népiskolás, ma is kívülről tudja a lengyelek régi himnuszát.1 7 A politika azonban nem érzelmek dolga. Erről Hory varsói magyar követ jegyezte fel Beck külügyminiszter 1938 februárjában elhangzott szavait: „... nekünk, Kánya őnagyméltóságának és nekem, akik országaink sorsára döntő befolyással rendelkezünk, elsősorban nemzeteink érdekéből kell kiindulnunk és mindenek­felett azt kell képviselnünk. Itt a szentimentalizmus és a két népet összekötő barátság jelentősége megszűnik".18 Az 1918-1939 közötti időszakban a két ország külpolitikája nem azonos vágányon haladt. Lengyelország a Központi Hatalmak vereségének és a két 1917-es orosz forradalomnak köszönhette újjászületett állami létét, míg Magyarország területének jelentős részét elveszítette. Ebből következően a lengyelek célja nem lehetett más, mint az európai status quo fenntartása, Magyarországé annak meg­változtatása. Varsó külpolitikájának alappillére a két szomszédos nagyhatalommal — Né­metországgal és a Szovjetunióval — való egyenlő távolságtartás volt. Mindkettővel megnemtámadási egyezményt kötött. A Szovjetunióval1 9 1932. július 25-én, a né­metekkel2 0 1934. január 26-án. A fentiek mindaddig biztosították a lengyel füg­getlenséget, amíg Németország katonailag gyenge volt, nem volt ereje agresszív külpolitikához, mert nem tudta azt katonai erővel nyomatékosítani (a Weimari Németországnak erre semmi esélye nem volt), illetve amíg a Szovjetunió nem tudott befolyást gyakorolni az európai politikára. Alapjaiban változott meg a hely­zet Hitler hatalomra jutásával. Az Anschluss bekövetkeztével új szakaszba lépett a német külpolitika, agresszív jellege egyértelművé vált. Ettől kezdve Magyaror­szág és Lengyelország — melyeknek nem volt közös határuk, — politikai kapcso­latai megélénkültek. A lengyel politika továbbra is számolt Bukaresttel, azzal, hogy ott hogyan fogadnak egy-egy Magyarország felé tett lengyel baráti gesztust, de olyan vagy hasonló esetre, mint ami 1936-ban fordult elő, Beck külügyminiszter jugoszláviai látogatása során, nem került sor. Az történt ugyanis, hogy Bukarest ér­zékenységére való tekintettel nem Magyarországon keresztül utazott, ahogy erede­tileg tervezte. Engedett, mert Varsót és Bukarestet több szerződés is összekötötte21 . Erika: Magyarország részvételi kísérlete az 1920-as lengyel-szovjetorosz háborúban.Történelmi Szemle,1986. 2. sz. 313-324. Tudományos-népszerűsítő szinten: Markowski Jan: Pomoc Wçgier w bitwie pod Warszaw^. Warszawa 1935, Vi liât Luis: Le Rôle de Hongrie dans la Guerre Polono-Bol­chevik de 1920. Paris, 1930. lengyel kiadásban: Rola Wçgier w wojnie polsko-bolszewickiej w roku 1920. Warszawa 1930. A lőszerszállításról érintőlegesen: Taróczy altbgy. visszaemlékezései HL. HM. VKF 1938. 208. doboz - 14833 ein./2 vkf. 1938. Bevilaqua-Borsody Béla: Emlékezés a lengyel-orosz háború tizenötödik évfordulójára. Szabadság, 1935. június 9. 17 Boze со Polskç.... = Isten, ki lengyelhont.... 18 Hory magánlevele Kányának a Beckkel lefolytatott tárgyalásról. Varsó, 1938. II. 16. MOL K64 küm. res. pol. 1939 - 17-354. 19 Lásd:The Polish White Book, New York é.n. Doc. No. 151 (A továbbiakban: PWB i.m.); Doku­menty z dziejów polskiej polityki zagranicznej 1918-1939 T.I. 1918-1932 Warszawa, 1989. 106. sz. dok. "20 PWB i m Doc No 1 0 21 Az 1921. március 3-án megkötött lengyel-román védelmi szerződés a két ország keleti ha­tárait ért nem provokált támadás esetére írt elő kölcsönös segítségnyújtást.5 évre szólt. Lásd: DDPPZ

Next

/
Thumbnails
Contents