Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Vonyó Tamás: A megkésett fejlődés porosz útja. A császári Németország gazdasági fejlődésének sajátos forrásai 1275

TANULMÁNYOK Vonyó Tamás A MEGKÉSETT FEJLŐDÉS POROSZ ÚTJA A császári Németország gazdasági fejlődésének sajátos forrásai Az ipari expanzió fél évszázada David Reynolds szerint a nemzetközi politika egyik axiómája, hogy a gazdasági háttér minden esetben szükséges a politikai és katonai hatalom alátámasztásához".^ A hosszú távú ipari és jövedelemtermelési kapacitások és a mindenkori harcképesség — Paul Kennedy kifejezésével élve: háborús potenciál — között fennálló viszony fontossága miatt az első világháborút megelőző nagyhatalmi versengés gazdasági dimenziói a szakma heves érdeklődését váltották ki.2 Bár a nemzetközi történetírás által második ipari forradalomnak nevezett időszak több nagyhatalom számára érlelte meg a gazdasági felzárkózás feltételeit, a német fejlődés mégis különleges hangsúllyal szerepelt az utóbbi évtizedek gazdaságtörténeti kutatásaiban. A császári Németország gyors előretörésével ugyanis nagyobb hatást gyakorolt a fennálló európai nagyhatalmi egyensúlyra, mint bármely más újonnan iparosodó állam. A politikai és részben gazdasági széttagoltságból egy emberöltő alatt a kontinens ipari és katonai óriásává vált, és az európai államrendszer középpontjában dinamikus — megjelenésében igen agresszív — fejlődésével közvetlenül fenyegette szinte valamennyi tradicionális nemzetállam geopolitikai helyzetét.3 Németország gazdasági fejlődésének számadatai az 1871 és 1914 közötti időszakban valóban meglepő dinamizmusról tanúskodnak. Az ipari termelés hatszorosára emelkedett, míg Franciaország a kibocsátás háromszoros, Nagy-Britannia pedig mindössze kétszeres növelésére volt képes. 1879 után az ipari termelés reálnövekedése a majd két évtizedes 'Nagy Válság' ellenére is elérte az évi három százalékot, az 1896 és 1914 közötti újabb fellendülés idején pedig a termelés bővülése tovább gyorsult az 1900-as és 1907-es recessziók ellenére is.4 A gyáripari forradalom gazdasági struktúráit alapvetően meghatározó nehéziparban Németország minden riválisát maga mögé szorította. Széntermelése 1890-re 89 millió tonnáról a háború kitöréséig 277 millió tonnára emelkedett, 1 Reynolds, David: Britannia Overruled. British Policy and World Power in the Twentieth Century Longman. New York, 1991. 11. 2 Vonyó Tamás: Gazdaságpolitika a társadalmi és anyagi érdekek függvényében Nagy-Britanniában és Németországban (1870-1914). In: Világtörténet, 2001 ősz-tél. 40. 3 Kennedy, Paul-, A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500-2000. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1992. 201. 4 Braun, Hans-Joachim: The German Economy in the Twentieth Century. Routledge. London, 1990. 22. Összehasonlító adatok: Lásd Függelék 1-2. ábra.