Századok – 2003

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kápolnai Iván: Mezőkövesd és környéke. Népességi és gazdasági-társadalmi viszonyok a 20. század végéig (Ism.: Jeney Andrásné) 1265

TÖRTÉNETI IRODALOM 1265 hasznosították speciális latin-amerikai, s ezen belül brazíliai ismereteiket, első ízben dolgozták fel az ottani sajtót és szakirodalmat. Növeli a kötet információs értékét a tizenhárom, eddig publikálatlan dokumentum, valamint az alapos tudományos apparátus. Ötletes szerkesztési megoldással rendezték el a helyenként töredezett anyagot. A munka az életpálya szakaszai szerint hosszabbrövidebb tanulmányokra oszlik, de mégsem kelti egy szaggatott tanulmánykötet benyomását. Inkább úgy érzi az olvasó mintha egy könyvdráma felvonásai sorjáznának a szeme előtt. S ebben bizonyosan szerepe van az olvasmányos, a figyelmet mindvégig ébren tartó stílusnak is. A szerzők elkerülik a gyakori biográfus-csapdát, az elfogultságot a választott személy iránt. Rokonszenvvel, de kellő távolságtartással követik ifj. Horthy Miklós sorsának fejleményeit. A történelmi közismeretben leginkább az 1944. október 15-én játszott balszerencsés szerepe rögződött. Ismeretes, hogy segítő szándéktól motiváltan meggondolatlanul belesétált a Gestapo csapdájába. Foglyul ejtése pedig módot adott a német-nyilas puccs szervezőinek arra, hogy a kormányzót fia életével zsarolják és rávegyék a lemondását és Szálasi Ferenc kinevezését tartalmazó államirat parafálására. Ez az epizód mint pars pro toto kifejezi ifj. Horthy Miklós egész életútjának szerencsétlenségét - mindig jót akart, de igazából semmi nem sikerült neki, mintha állandóan kudarcra lett volna kárhoztatva. így történt ez emigrációs éveiben is, amelyeket a jelen kiadvány első ízben rekonstruál. Nem találta meg igazán a helyét a külföldre szakadt magyarság — minden emigrációhoz hasonlóan — viszályoktól, intrikáktól széttördelt világában. Egyenes, jóhiszemű, mondhatni ártatlan lelkületével nem volt eléggé „dörzsölt" ahhoz, hogy a szenvedélyes belharcok szövevényében eligazodjék. A Magyar Nemzeti Bizottmány brazíliai képviselői tisztségéről kénytelen volt lemondani, s a latin-amerikai országban állandó egzisztenciális gondokkal is küzködött. Csalódottan és megbántottan tért vissza Európába, többé politikai szerepet egyáltalán nem vállalt. Hema de Croyjal, 1956-ban kötött második házassága nyújtott számára a magánéletében megnyugvást és biztonságot. Neje elhunyta után, 1976-1993 között ismét magányos és boldogtalan esztendők jártak rá. Javára írható, hogy — a szerzők szavaival — „sorsát tisztességgel viselte". Korántsem ellenszenves, inkább sajnálatraméltó embernek látjuk a kormányzó kisebbik fiát az idők távlatából. Ha több nem is, de ez a kötet mindenképpen kijárt neki az utókor részéről. Sipos Péter Kápolnai Iván MEZŐKÖVESD ÉS KÖRNYÉKE Népességi és gazdasági-társadalmi viszonyok a 20. század végéig Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, Bp. 2002. I. к., II. к. 867 о. Az utóbbi ^vekben, részben a millenniumi ünnepségekkel kapcsolatban is, különösen nekilendült a helytörténeti, honismereti irodalom, olykor idegenforgalmi, kereskedelmi célokat is szolgálva. Szinte egymással versengve jelentek meg a gyakran többkötetes városi, a kisebb-nagyobb községi monográfiák, köztük jelentős a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott vállalkozás keretében száz falué. Az 1980-as évtized végétől sorjáznak Kovacsics József szerkesztésében a megyénkénti Történeti Statisztikai Helységnévtárak, melyek tartalmazzák az egyes megyék elpusztult és jelenlegi településeinek névváltozatait, a külterületi lakott helyek nevét, a népesség számának és etnikai megoszlásának alakulását az 1780-as évek végétől, az egyházszervezeti és állami közigazgatási rendszerben bekövetkezett változásokkal. Olyan új hajtásaival is találkozhatunk a honismereti irodalomnak, melyek közbenső helyet foglalnak el a településenkénti, mikroszintü, vagy nagyobb térséget átfogó, makroszintű munkák között. Ezek egy-egy város és a gazdasági-kulturális vonzáskörébe, közigazgatási körzetébe tartozó településekről, egy-egy „bejárható" földrajzi kistérségről igyekeznek mezoszinten összefoglaló s egyben településenként részletező képet adni. Közülük is kiemelkedik Kovacsics Józsefnek a Központi Statisztikai Hivatal kiadásában, 2000-ben megjelent Szentgotthárd és környéke címet viselő, mintegy félezer oldal terjedelmű település- és népességtörténeti lexikona, amelyet a Századok 2001. évi 4. száma is ismertetett. Ugyancsak a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára jelentette meg 2002-ben, két kötetben Kápolnai Ivántól, számos közgazdasági, történeti és statisztikai tanulmány és kiadvány szerzőjétől a nyolc és félszáz oldalas művet Mezőkövesd és környékéről, amely a 20. század végéig