Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Akiket a fürdőn ért a forradalom. A balatonfüredi fürdő 1848-49-ben 1231
1246 KATONA CSABA A fentebb említett gróf Zichy Ferraris Manó" (Emánuel), aki 1848-ban, 1850-ben és 1851-ben volt a Horváth-ház vendége, fegyverrel harcolt a forradalom idején. Később pedig az 1860-as évek elején a rendszerint Füreden időző arisztokrata társaság vezéralakja, a fürdőközönség ünnepelt kedvence volt. („lehetetlen különös elismeréssel nem emlékezni gr[óf] Zichy Manó ő méltóságáról, ki különben is В falaton]-Fürednek számos évek óta valóságos szellemi fűszere, lelke, éltetője és hangadója lévén, a nemzeti öltözködésben is oly hatásdús és elragadó példával megy előbb."100 ). Nos, alighanem csúnya méltánytalanság volna azzal vádolni őt, hogy a tősgyökeres „schwarzgelbek" közé tartozott. Ugyanez mondható el az ugyancsak 1848-ban a Horváth-házban megszállt báró Lo Presty Lajosról is, aki ugyancsak fegyvert fogott a forradalom oldalán 1848-49-ben, később pedig — ugyancsak Füred arisztokrata törzsvendégei közé tartozva — '48-asságával tüntetett 1861 olyannyira átpolitizált nyarán a fürdőn: „Báró Lo-Presty Lajos [...], ki egész családjával, nevezetesen nejével, született Esterházy Séraphin grófnő asszonysággal, s a fürdő csillagaival, Eugénia és Seraphin b[áró] kisasszonyokkal, úgy Esterházy Sarolta grófnővel már június 16-a óta szerencsélteti és ékesíti a fürdőt s annak összes vendégeit, junius 28-án sötétkék posztóból készült fehérre uriasan és fényesen kizsinorozott pitykés dolmányban és mellényben, bőujju ingben, hosszú rojtos bő gatyában, sarkanytus csizmákban jelent meg perge kalappal nagyjaink közt a sétatéren. [...] Lo-Presty báró úr az egész tánczvigalmat fennebbi öltönyében lejté a legmeghatóbban s oly kellemmel, köztetszéssel végig, hogy mindenki dicséretekkel halmozá el."101 A fenti leírás alapján szinte kínálja magát a megoldás, hogy a báró cselekedetét egyszerű népszerüség-hajhászásként, a tüzes 48-asság puffogtatásaként könyveljük el. Azonban, ahogy már említettük, Lo Presty Lajos 1848-49-ben a saját költségén toborzott huszárcsapat élén vett részt a szabadságharcban s így nem lehet azt állítani, hogy csupán 1861-ben kérkedett 48-as szellemiségével, illetve az azokra utaló magyaros ruhadarabok viseletével (vagy ha azt is tette, volt rá jogalapja). Sőt ha a megfelelő helyen felütjük Degré Alajos visszaemlékezéseit, ahol Lo Presty Lajos és Árpád viseletét íija le, akkor az is kiderül, hogy a báró már 1848-ban is adott a látványos külsőségekre: „Mindkettő lobogós ingű jj at, sujtásos vörös mellényt s panyókára vetett zöld dolmányt viselt. Fején kalpag s oldalán kard volt."102 A Balaton-Füredi Napló szerkesztőiben 1861-ben fel sem merült a kétség a báró őszinte hazafiságával kapcsolatosan. A Horváth-ház vendégei között lelhetjük fel bizonyos „Woynits úr" nevét is. Bár személye nem azonosítható teljes bizonyossággal, valószínű, hogy Vojnits István szabadkai (Bács megye) táblabíró rejtőzik a bizonytalan meghatározás mögött, aki régi, visszatérő vendége volt Fürednek, 1841-ben pl. bizonyosan ott nyaralt.10 3 99 Gróf Zichy Ferraris Manó (Emánuel) (1808-1877), Zichy Ferenc tábornok fia, katonatiszt, a szabadságharc idején honvédőrnagy. 100 Hírharang. B-fN, 1. (1861) 3. sz. 22. 101 Hírharang. B-fN, 1. (1861) 3. sz. 21. 102 Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. Bp., 1983. 400. 103 Vojnits 1841. évi füredi jelenlétének egyik biztos forrása az az évi füredi fürdőlista, amely a balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjteményben lelhető fel (= FI), illetve zadjeli Schlachta Etelka Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárában őrzött naplója. Ennek 1841-ben kelt, füredi
