Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Akiket a fürdőn ért a forradalom. A balatonfüredi fürdő 1848-49-ben 1231
1240 KATONA CSABA Noszlopy füredi és veszprémi tartózkodása alatt a rendkívüli helyzetre tekintettel a kemény kéz politikáját gyakorolta. Egyik meghiúsult intézkedéséről a paloznaki plébánia História Domusa árulkodik: „Augusztus 20-án [...] veszély fenyegeté a Plébánost, úgyannyira, hogy már ki is adá az akkoriban Savanyó-vízen tartózkodó Noszlopi Gáspár a parancsot, miszerént harmadnap múlva elfogassék, s csak úgy menekült meg, hogy azoknak, kik elakarták fogni, magoknak is rögtön el kellett Füredről távozni."59 Hogy a paloznaki plébános alighanem komoly veszélytől menekült meg, azt kiválóan példázza Kapi József székesfehérvári szenátor szomorú sorsa.6 0 Kapinál, aki az 1849. augusztus 2-án Gaál Eduárd császári és királyi biztos által kinevezett új városi tisztviselői karnak tanácsnoki rangban lett a tagja,6 1 Mednyánszky Sándor szabadcsapata városa hódoló nyilatkozatát lelte meg. Ezért Kapinak életével kellett fizetnie: mivel Fehérvár ekkor már császári kézen volt, kivégzésére épp augusztus 20-án került sor Veszprémben. Aznap, amikor a paloznaki plébános megmenekedett az elfogatás elől - és aznap, amikor Fehérvárott a városi tanácsot arra utasította az oda bevonult Falkenhayn tábornok,6 2 hogy a városházára tűzzenek ki egy fekete-sárga zászlót 6 3 Kapi szomorú sorsát Francsics Károly naplója is megörökítette.6 4 Augusztus 22-én Füred már Nugent 65 császári tábornok katonái kezére került.6 6 Szeptember 2-án a Kisfaludy gőzöst a füredi kikötőben vizsgálták át a császári csapatok. Hogy erre miért került sor, azt érdemes — ugyancsak Francsics nyomán — kissé részletesebben is megvizsgálni, ugyanis a jótollú borbély naplója által rögzített események egyértelműen világítanak rá arra, hogy a fürdővendégek tekintélyes része csakugyan nem akart semmi mást a fürdőn, mint meghúzni magát addig, amíg a bizonytalan, csapatok mozgásával járó, vészterhes idők el nem múlnak. A vagyonosabb füredi vendégek egy része ugyanis a Kisfaludy gőzösön bevette magát a tóba, ahol gyakorlatilag megközelíthetetlenek voltak, másik gőzhajó nem lévén a Balatonon: „A Balatonon lévő Kisfaludy nevű gőzhajó, több főurakkal, menekvőkkel bevette magát a szép széles magyar tenger közepére, s már néhány napok óta onnand nézi mosolyogva a partokról utána ásító, de hozzá nem férhető osztrákokat. Hogy meddig maradt azon helyheztetésben, afelől majd alább. Szeptember 2-án vasárnap volt. A balatoni gőzhajó szokott állomásán, Füreden kikötött, s amint megállapoda, azonnal rajt volt a katonai vizsgálat, de nem találtak semmi keresettet, a rajt volt menekvők légbe röpültek-e, vagy hová lettek, azt megtudni nem lehetett. Mert mire a vizsgálat ment, a hajó minden eleven lénytől üres volt."67 69 Veress D. Csaba: Az évezredes Paloznak. Veszprém, 1993. 182. 60 Kapi sorsára nézve értékes dokumentumokat közöl: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai. Szerk.: Csurgai Horváth József-Hudi József-Kovács Eleonóra. Székesfehérvár, 1998. (Források Székesfehérvár történetéből, 1.) 440^142. 61 SzVL Bizottmányi jegyzőkönyv, 1849. No. 3513. 62 Gróf Eugen Isidor Falkenhayn császári tábornok. 63 SzVL Tjkv., 1849. No. 12. 64 Francsics Károly visszaemlékezései, i. m. 259. 65 Laval Nugent von Westmeath ír származású császári táborszernagy. 66 Cserny M: i. m. 142. 67 Francsics Károly visszaemlékezései, i. m. 263.
