Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Akiket a fürdőn ért a forradalom. A balatonfüredi fürdő 1848-49-ben 1231
1234 KATONA CSABA helyett, hogy otthon volna."1 2 Miután a Lepsényben kapott kedvezőtlen híreket Balatonfőkajáron is megerősítették, Eötvös Lajos letett arról, hogy a vészterhes helyzetben elhagyja birtokait és visszatért Mezőszentgyörgyre. Érdekes, hogy épp ezen a napon, szeptember 27-én történt az, hogy a főkajári nemzetőrök Lepsénynél elfogták Jellaéic postáját.1 3 A Veszprém megyei felkelők aztán komoly szerepet kaptak Roth és Philippovics tábornokok fegyverletételében is, amint arra Erdős Ferenc is felhívta a figyelmet: „Veszprém megye nemzetőreinek és népfelkelőinek felsorakozása Palota-Osi-Berhida-Lepsény-Mezőszentgyörgy települések vonalán azt jelentette, hogy az ellenség köré vont gyűrű bezárult. A teljes pusztulástól csak a kapituláció menthette meg a Roth-hadtestet."14 Ehhez persze kellett az is, hogy Veszprém megye külön bizottmányt hozzon létre a Mezőföld védelmére, egyebek mellett épp azért, mert Eötvösék faluja, Mezőszentgyörgy határában három horvát esett áldozatul a védekező felkelőknek.1 5 Ami témánk szempontjából az Eötvös által lejegyzett események fontos tapasztalata, az, hogy Füred ebben az időszakban kevésbé volt fenyegetve a hadi eseményektől. Ezt támasztja alá, hogy Eötvös Lajos oda küldte családját, de még inkább az, hogy letett látogatásukról. Ha kétségei lettek volna, hogy valóban biztonságban vannak-e szerettei a fürdőn, aligha tesz így, bármekkora veszélyben érzi is birtokait. Nyilván rajta kívül mások is tisztában voltak azzal, hogy a bizonytalan viszonyok közepette a fürdőhely viszonylagos biztonságot nyújt. Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy vajon miért bukkantak fel számosan Füreden a forradalmi időkben is. Füred a reformkor éveiben, majd az azt követő évtizedekben is elsősorban Pest-Buda, valamint a környező dunántúli vármegyék nemeseinek és városi polgárainak volt a kedvelt nyaralóhelye.1 6 A forradalom és szabadságharc hónapjaiban nyilván számos olyan ember „menekülhetett" oda — vagy menekíthette oda családját —, akik szerették volna átvészelni a veszélyesnek mutatkozó eseményeket. Füreden mint fürdőn ráadásul volt ideiglenes szálláshely, ugyanakkor a településnek stratégiai jelentősége nem volt, nem kellett szembenéznie nyílt ellenséges támadással, nem válhatott ostromlott hadszíntérré: nyilvánvaló volt, hogy aki a közeli Veszprémet birtokolja, az az űr az ugyan Zala vármegyéhez tartozó, de a városhoz oly közel eső Füreden is. Az viszont bizonyos, hogy — a nyugodtnak mondható keretek ellenére — valamelyest Füred is érintett volt 1848-ban, főleg ősszel, a forradalom eseményeiben, annyiban legalábbis, hogy időről-időre a fürdőhelyen is mozogtak csapatok. 12 Eötvös K.: i. m. 29. 13 Cserny Margit: Adatok az 1848-as forradalom és szabadságharc történetéhez Veszprém megyében. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 9. 1970. 136. 14 Erdős Ferenc: Népfelkelés és honvédelem Fejér megyében (1848 szeptember-október.) „Akit szolgáltatok egy árva hon volt " Szerk.: Csurgai Horváth József-Demeter Zsófia. Székesfehérvár, 2000. (Közlemények Székesfehérvár történetéből, 1.). 115. 15 Cserny M.: i. m. 136. 16 Erre nézve 1.: Katona Csaba: Füred és vendégei. Egy fürdőhely „társadalma" a múlt században. Füredi História, 1. (2001), 1-2. sz. 14-23.; Katona Csaba: Füred vonzásában. Intézmények és vendégek Balatonfüreden 1834-1865 között. Új Balaton, 1. (2002) 2. sz. 56-61.; Katona Csaba: Füred és vendégei. Egy fürdőhely és „társadalma" az 1840-1860-as években. Korall, 3. (2002) 7-8. sz. 56-77.
