Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Akiket a fürdőn ért a forradalom. A balatonfüredi fürdő 1848-49-ben 1231
Katona Csaba AKIKET A FÜRDŐN ÉRT A FORRADALOM A balatonfüredi fürdő 1848-49-ben „Az önkéntes nemzetőröknek a holnapi napon leendő kiindítására határoztatott: A f[olyől hó 30-án regveli 6 órakor az önkéntes nemzetőrök tábori mise után a megye terén az esküt leteendik, a hatósági kedvezményekről szóló levél nekik átadatván, az ajánlott kocsikon Lepsénybe szállítatnak, s onnét aznap Siófokra utaznak."1 A székesfehérvári tanács 1848. augusztus 29-i ülésén ekképp határozta meg a város önkéntes nemzetőreinek kivonulási útját a városból. A fehérvári nemzetőrség — az ünnepélyes búcsúztató után — e döntésnek megfelelően el is jutott a Balaton partjáig: „a visza folyó marosig tömendek közönség kíséretében gyalog, onnét pedig a kebelbeliek által nemeslelkűen feles számmal állított kocsikon számos kísérőkkel az első állomásig, Lepsényig mentek és töb városi tisztviselők jelentése szerént a lepsényi határnál Fodor Lajos Veszprém megyei mezőföldi szolgabíró úr által küldöttséggel fogadtatván, a megkeresés nélkül a tisztelt szolgabíró úr által rendelt 80 előfogatos kocsikon aznap második állomásra, Siófokra szállítattak."2 A fehérvári nemzetőrök nem időztek ugyan sokáig a Balatonnál, hiszen rövidesen továbbindultak a Csány László kormánybiztos által kijelölt helyre, a Somogy megyei Marcaliba,3 ám tény, hogy a felfegyverzett csapatok felbukkantak az akkor még Veszprém vármegyéhez tartozó Siófokon. A leendő virágzó fürdőtelepülés ekkor még nyomát sem mutatta későbbi fejlődésének, csupán egyike volt a Balaton mentén szerényen meghúzódó falvaknak. Nem úgy az északi parton, Siófokkal szemben fekvő Balatonfüred, amely ekkor mái' hosszú ideje országosan ismert fürdőhely volt. Augusztus vége — ha a főszezon a július 26-i Annabállal évről-évre véget is ért Füreden4 — még része volt a fürdőidénynek. Vajon 1 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára (= SzVL). Tanácsülési jegyzőkönyv (= Tjkv.), 1848. No. 3082. 2 SzVL Tjkv., 1848. No. 3132. 3 Vizi László Tamás: Polgárőrség és nemzetőrség. Városvédelem Székesfehérváron a XIX. század első felében. „Akit szolgáltatok egy árva hon volt" Szerk.: Csurgai Horváth József-Demeter Zsófia. Székesfehérvár, 2000. (Közlemények Székesfehérvár történetéből, 1.). 77. 4 Füreden az először 1825-ben megrendezett Anna-bál eredendően idényzáró bál volt és sokan zárták le ezzel nyaralásukat. „Szinte megijesztettek bennünket, hogy az Anna-bál után a fürdői közönség oly kevés és igénytelen számmal lesz képviselve. [...] nem éppen mondhatnánk, mert noha a magasb arisztokratia nincs is képviselve oly élénk fürdői életünk, hogy legkisebb panaszunk sem lehet." - írta a Balaton-Füredi Napló még 1861-ben is. (Hírharang. Balaton-Füredi Napló [= B-fN], 1. 11861] 12. sz. 91.). A Jókai Mórral Füredre látogató unokahúga, Váli Mari is hasonló tapasztalatokat szerzett: „Mi az Esterházy vendéglőben kaptunk szállást - Anna-bál utáni idő lévén: meglehetős jó szállást." Váli Mari: Emlékeim Jókai Mórról. Bp., 1955. 156.
