Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
BELGIUMI KATOLIKUS LAPOK MAGYARORSZÁGRÓL 1848-49-BEN 1227 a valóságban éppen ellenkező célokért küzdő kormányzóelnöknek. A tényekkel ütköző csúsztatás ez úttal azonban azt a magyarok számára jó indulatú törekvést szolgálja, hogy a szabadságharc igaz ügyéről meggyőzze olvasóit, s azt az elutasított bádeni felkeléstől plasztikusan megkülönböztesse. Ezzel gyakorlatilag egy időben a L'Importial is úgy ítéli meg, hogy a katonai helyzet a felkelők szempontjából egyre kedvezőbb: győzelmeit követően Bem immár Szlavónia felszabadítására készül, s a váci csata — pontosnak éppen nem nevezhető értesülései szerint — egyértelműen az osztrák-orosz csapatok vereségét hozta.170 A belgiumi liberális-katolikus hírlapok tudósításai alapján augusztus elejétől lépésről-lépésre bontakozik ki a magyar szabadságharc katonai összeomlása folyamatának ellentmondásoktól távolról sem mentes ábrázolása. Augusztus 5-én a Journal des Flandres a szerinte hazugságokra és képzelgésekre felépített, megalapozatlan és félrevezető radikális propaganda megalkotóit és terjesztőit marasztalja el. „Hányszor fenyegette már a magyar hadsereg Bécset, hányszor verte már ki az orosz katonákat és Jellacicot?" - fogalmazza meg némi indulattal kérdését, indokolt felháborodással utasítva vissza azon újságírók tevékenységét, akiknek tendenciózus beállításai szerint a demokrácia mindenfelé győzedelmeskedik, s az európai uralkodók sorra megbuknak. „íme, ez a vörösök diplomáciája" — állapítja meg nem kevés iróniával, egyértelműen pejoratív környezetben helyezve el a magyarok ügyét.171 S a dezinformáló tájékoztatást a pozitív valósággal konfrontáltatva, jóleső megnyugvással üdvözli már korábban a pápa Rómába történt viszszatérését, mivel IX. Pius visszahozta a rómaiaknak a szabadságot, s ráadásul a szerinte kívánatos és nélkülözhetetlen autoritással és renddel egyeztetve valósítja meg azt.172 A negatív példák további ellenpontjaként a „Revue de la semaine" Belgiumot állítja a középpontba.173 Követendő magatartásként emlékeztet arra, miszerint a liberálisok az elmúlt időszakban azzal tudták maguknak a többséget biztosítani, hogy következetesen tiszteletben tartották az egyház jogait, miközben a reakciósok azért veszítették el Európa-szerte hatalmukat, mert félreismerték a liberalizmus alapelveit. Hangsúlyozza, hogy a belga társadalom szilárd alapját a katolikus és a liberális elem közösen alkotja. Egyik sem nyomhatja el a másikat a nélkül, hogy a közszellem ne fordulna azonnal szembe vele, és ne állna az elnyomott oldalára. Elemzésében szerző a belga modell későbbi évszázadokra is érvényes lényegét megragadva a liberális-katolikus politikai közvélemény hitvallását, valóságos mottóját fogalmazta meg. A genti orgánum további cikkeiben is megrovással szól a magyarok barátairól, akik illúziókeltő híreket gyártanak az olaszokról, a németekről, valamint a „szerencsétlen" lengyelekről.17 4 „Nem kétséges, hogy a magyarok vitéz nemzete nem fog összeroskadni" — idézi negatív példaként az egyik francia újságban megjelent álláspontot. A maga részéről szerencsésebbnek tartaná, és kifejezetten ö-170 „Bruges" LI 1849. júl. 26. 175. sz. 1. 171 „Intérieur" JF1 1849. aug. 5. 217. sz. 1. 172 „Intérieur" JF1 1849. júl. 16. 197. sz. 1. 173 JF1 1849. aug. 7-8. 219-220. sz. 1. 174 „Intérieur" JF1 1849. aug. 9. 187. sz. 1.
