Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Makkai Béla: Önvédelem vagy expanzió? Magyar "nemzetgondozási" program a délszláv régióban a 20. század elején 101

120 MAKKAI BÉLA amelyet a rendszeres szakértői konferenciákon a szociológiai és politikai környezettel szembesítve folyamatosan tovább finomítottak. Az államférfiúi képességekkel megáldott fiatal gróf és munkatársainak elmélyült elemzései, s az akciók jól tapintható eredményei a hatalom csúcsán lévő döntéshozók egy részét is meggyőzték a nemzetgondozási erőfeszítések helyességéről és perspektíváiról.83

Természetesen nem feledhető, hogy a Julián Egyesület mögött prominens államférfiak és tudósok álltak, mint a Keleti Kereskedelmi Akadémia létrehozásával8

4

is a balkáni kapcsolatok új alapokra helyezésén munkálkodó Wlassics Gyula, vagy az elkötelezett agrárreformer Darányi Ignác. Az Igazgatóságban helyet kapott ex-miniszterek mellett a névsorban a külföldi akciók kezdeményezőjét, Széli Kálmánt és azt a Tisza Istvánt is ott találjuk, aki a világháború időszakában a nemzet első számú vezetőjének számított.8

5 A világháború és a trianoni békediktátum csapásai által „visszaigazolt" nemzetpolitikai szemléletváltás (vagy mértéktartóan nevezzük félfordulatnak) az említett politikusok irányadása mellett a dualista korszak utolsó évtizedeiben következett be. Jól illusztrálja ezt az alternatívák számbavételét szigorú önvizsgálattal elvégző Klebelsberg fel- és beismerésként is meghökkentő megállapítása, amelyet a Szlavóniai akció munkatervének bevezető soraiban olvashatunk: „Talán végzetes nemzeti hiba volt, hogy hosszú időn át, folyton azon törtük a fejünket, miként olvaszthatnók be idegen ajkú polgárainkat, s ez alatt teljesen megfeledkeztünk azon véreinkről, a kik az ország határain belül és kívül kisebb tömbökben, vagy éppen elszórtan élvén, idegen népekbe olvadtak bele. Első sorban belteijes és nem külterjes nemzeti munkára van tehát szükség."86 A Szent István-i Magyarországon együtt élő népek, nemzetiségek gyengítésére, kollektív tudatállapotuk befolyásolására tett kísérletek csakugyan rendre kudarcot vallottak. Hasonló „eredményt" hozott a szlovák és ruszin kivándorlók „gondozása" az Amerikai akcióban. Ezzel összefüggésben, Klebelsberg a korban használatos definícióktól szellemiségében jelentősen eltérő módon határozta meg a hazafiság lényegét is: „A hazafiságnak nem más népek lebecsülésében és becsmérlésében, az irántuk való ellenszenv szításában, hanem saját fajunk iránt való munkás szeretet és ragaszkodás ébresztésében és ápolásában kellene megnyilatkozni."8

7

E tettekben megnyilvánuló gondoskodás újabb állami kötelezettségvállalásának tekinthető az úgynevezett nyelvhatár akció kidolgozása.8

8

A miniszte-83

Klebelsberg gyors emelkedése a hatalmi ranglétrán közvetve erre is utal. 84

Magyar-Bosnyák-Hercegovinai Gazdasági Központ - Jelentés a Központ első évi működéséről. - Bp. 1913. 85

A névsor persze folytatható lenne a tudós Eötvös Loránddal, Antal Gábor, if]. Szász Károly, Ágoston Sándor református, és Várady L. Árpád katolikus püspökökkel (utóbbi kalocsai érsek lett), az alelnök Tarkovich József miniszterelnökségi államtitkárral, Pékár Tibor író, országgyűlési képviselővel, a statisztikus Kovács Alajossal, vagy az államtitkárrá emelkedő Benisch Artúrral és Petri Pállal. 86

Szlavónia - 1904. 3. - RZsL, 2. f. Szlavóniai misszió, 87. cs. sz. n. 87

Klebelsberg 1910. márc. 9-i emlékirata a népies irodalomról és az akciók kalendáriumairól. - MOL К 26 ME 1184. cs. 1274. 1910 XVI. t. 88

A Julián Egyesület 1909. évi elnöki beszámolójában — Klebelsberg jellegzetes stílusában — a következőket olvashatjuk: „ a nyelvhatáron az erősebb nép évtizedeken, sőt századokon át faluról-falura lassankint, szinte észrevétlenül szorítja vissza a gyengébbet." Ezért az olyan nemzetiségi