Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
BELGIUMI KATOLIKUS LAPOK MAGYARORSZÁGRÓL 1848-49-BEN 1219 lélheti majd úgy azt, mint az uralkodó által reá kényszerített megoldást, mivel — se ponton nagyvonalúsága már-már illúzióba csap át — a kamarák rendelkezni fognak a módosítás jogával. Feltűnő, hogy miközben a Journal de Bruxelles teljes mértékben azonosult Ferenc József új politikai irányvonalával és attól őszintén Ausztria újjászületését várta, a L'Émancipation és a Journal des Flandres érdemben nem foglalkozott a fejleménnyel. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a L'Importial korábbi, a Habsburgokkal szemben határozottan elutasító magatartásában bizonyos módosulás következett be. A brugesi hírlap ugyanis fenntartásai megőrzése mellett bizalmat szavazott az alkotmányába a legfontosabb liberális alapelveket formailag beépítő kezdeményezésnek, bizonyos illúziói részleges jelentkezése sem változtatta meg azonban alapvetően kritikus hozzáállását. Március 20-án megjelent elemzésében úgy ítéli meg, hogy Ausztria válságát az olaszok felett aratott esetleges győzelem sem szünteti meg. Reális lehetőségként számol ugyanakkor azzal, hogy Magyarország harcát soha nem látott erők bevetésével elnyomhatják és a magyarok minden értékük ellenére össze fognak omlani a túlerő nyomása alatt. Ha pedig mindez bekövetkezik, egyáltalán nem tartja kétségesnek, hogy a győzedelmes reakció gyorsan el fogja felejteni a fiatal fejedelem liberális ígéreteit és a jelenleg hangosan propagált megbékélés eszméjét, Európát pedig visszaterelik az abszolutizmus zsákutcájába. Magyarvonatkozású elemzéseikkel páirhuzamosan a liberális-katolikus hírlapok folyamatosan figyelemmel kísérték a térség sorsát alapvetően befolyásoló németországi, illetve itáliai helyzet alakulását. A genti lap május 31-én „súlyos" híreket közöl az itáliai hadjárat kibontakozásáról, és részletesen idézi azokat a véleményeket, melyek szerint a kontinens jövője Lombardiában fog eldőlni egy olyan európai méretű háborúban, amelyben az osztrákok győzelme esetleg az első lépést jelentheti egy megfelelő béke megteremtésében.12 9 Április 5-én közölt elemzése szerint Ausztriának és Itáliának egyaránt a demagógok és a forradalmárok valódi ellenségeik, akikkel szemben Ferenc József olasz földön is a szilárd és okos („ferme et sage") szabadságot akarja megalapozni, amely hatékonyabb oltalmat nyújtana a forradalmakkal szemben.130 Egy április 17-én megjelent értékelés pedig azért kesereg, mivel az itáliai kérdés semmit sem egyszerűsödött: a mérsékelt eszmék képviselői továbbra is erőtlennek bizonyulnak, a kormányok nem tudnak szabadulni az abszolutizmus tradícióitól, s mindeközben a demagógia a szabadság helyére lép, és a civilizáció lerombolásával fenyeget.131 A „Habsburg kérdés" németországi összefüggéseire kitekintve március 21-i számában a Journal de Bruxelles arra emlékeztet, hogy az elmúlt év óta a német sajtó egyetlen alkalmat sem mulasztott el az osztrák politika lejáratására. Nyíltan a prágai felkelők, majd a bécsi radikálisok pártját fogta, és még most is rokonszenvét demonstrálja a magyar ügy mellett. Szerző sajátos értelmezése szerint e magatartást nem lehetne megmagyarázni, amennyiben nem látnánk mindennek i 129 „Intérieur" JF1 1849. márc. 31. 90. sz. 1. 130 „Autre correspondance particulière" JF1 1849. ápr. 5. 95. sz. 1. 131 „Revue de la semaine" JF1 1849. ápr. 17. 107. sz. 1.
