Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179

BELGIUMI KATOLIKUS LAPOK MAGYARORSZÁGRÓL 1848-49-BEN 1215 mére mindössze hárman: Radetzky, Windischgráetz és Jellacic vállalkoztak. A magyarok által régóta leigázott horvátok hőse megalázta elnyomói gőgjét, és sakkban tartotta Bécs, illetve Magyarország forradalmárait. Az ellenforradalmi fordulat ügyével fenntartás nélkül azonosuló szerző a kialakult helyzet lényegét abban ragadja meg, miszerint valamennyi szláv nép egyszerre kelt fel a magyarok feudális elnyomása ellen és csatlakozott a császár ügyéhez, amely a szabadság ügye lett. Az Ausztriát és a monarchiát védelmező szlávokban az európai történelem új elemét fedezi fel, amelyet elég erősnek tart ahhoz, hogy a kontinens fő „boulevardját" alkossa meg Északkal és Kelettel szemben. Egyedüli optimális megoldásként csupán a legszebb jövőt ígérő fiatal uralkodója által irányított Ausztria lenne képes a szlávokat saját fejlődésébe integrálva, az igazi civilizáció útjára vezetni — hangsúlyozza, miközben nyíltan örömét fejezi ki annak máris kézzel fogható tapasztalatai felett, hogy az 1848-as válság fel fogja számolni a jozefinizmus „lealacsonyító és elavult" tradícióját, s a fajok szabadsága és egyenlősége a katolicizmus emancipációjával fog megvalósulni. A bécsi forradalom leverését követően kiteljesedő ellenforradalmi folyamat felerősítette a vizsgált sajtóorgánumok felfogásában korábban is tapasztalt polarizálódást. A Journal de Bruxelles fenntartás nélkül azonosult az ellenforradalom ügyével és érvelésével, s a magyarok elleni támadásait fokozva, tájékozatlanságát mélyről fakadó érzelmekből táplálkozó rosszindulatú elfogultsággal színezte. Lényegesen kisebb aktivitást kifejtő brüsszeli partnere, a L'Émancipation szintúgy megőrizte magyarellenes hangvételét. Érdekes váltás figyelhető meg ezzel egy időben a genti Journal des Flandres hozzáállásában. A radikalizmustól és a radikálisok által megtévesztett liberálisoktól elhatárolódó, „valóban" liberális katolikusok nevében kísérletet tett az európai civilizációt szerinte együttesen veszélyeztető radikalizmus, abszolutizmus és nemzeti türelmetlenség leleplezésére, visszaszorítására. Lázadóknak nevezte, és a radikálisok nemzetközi mozgalmához sorolta immár a magyarokat is, s a felmerült veszélyekkel szemben az oktrojált alkotmánnyal operáló abszolutizmus iránt naiv jóindulatot tanúsítva, vele együttműködési készségét kinyilatkoztatva, sajátos érvelésében a nachmärzi konzervatív-liberális katolicizmus érvrendszerét előlegezte meg. Mindhárom lap jogosnak tekintette a Habsburg hatalom fegyveres fellépését ' a magyarok ellen és pozitív szándékot feltételezve, Ferenc József trónra lépéséhez nagy várakozást fűzve, azt a valódi megújulás nyitányként üdvözölte, miközben a magyarok gyors vereségét jósolta egybehangzóan. A L'Importai a kezdetektől arra figyelmeztetett, hogy az abszolutizmus nem képes a válságot érdemben megoldani, és csupán óvatosan és visszafogottan csatlakozott a Ferenc Józseftől érdemi \ fordulatot remélők kórusához. Illúzióktól mentes, közeli kibontakozást nem jósoló reagálásaiban nyomatékosan felhívta a figyelmet az ifjú uralkodó előtt álló hatalmas nehézségekre, s vizsgált hírlapok közül egyedüliként továbbra is tartózkodott a magyarok elmarasztalásától. 6. A halálra ítélt Magyarország Január folyamán a Journal de Bruxelles folyamatosan számol be a Habsburgok katonai sikereiről. Január 9-én megelégedéssel nyugtázza, hogy Magya-