Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
BELGIUMI KATOLIKUS LAPOK MAGYARORSZÁGRÓL 1848-49-BEN 1197 körüli csatározásokról.5 9 Ezt követően válik rendszeressé a tájékoztatás a délvidéki harcokról, igaz meglehetősen rövid hírek formájában. A L'Émancipation július 14-én megfogalmazott rendkívüli jelentőségű, ámbátor meglehetősen pesszimista megállapítása szerint Ausztria nem képes kilábalni az anarchia állapotából, amelybe került.60 A brüsszeli progresszív liberáliskatolikus lap későbbi elemzése szerint a súlyos ausztriai helyzet egyik fő előidézője, hogy miközben a bécsi lakosság német érzelmű, a birodalmi gyűlés szláv többségű, és meggyőződése, hogy semmi jó nem származhat a jelzett antagonizmusból.6 1 Értékelése teljes mértékben egybeesik azzal a korabeli hivatalos magyar állásponttal, amely nagyon is reális alternatívának tekintette a Habsburg birodalom közeli felbomlását. A kritikus helyzetben a magyar politikai elit együttműködési készségének megnyilvánulásaként észrevételezi ugyanakkor a L'Importial augusztus 10-én azt a tényt, hogy a magyar országgyűlési küldöttség innsbrucki látogatása során — arra a lehetőségre is felkészülve, amennyiben az egészségében megrendült V Ferdinánd nem lenne képes Pestre menni — az uralkodónál Ferenc József megkoronázását, valamint rezidenciájának Budára történő áthelyezését szorgalmazta.62 Az európai fejlődés legsúlyosabb tehertételét a radikalizmus általános térnyerésében megjelölő Journal de Bruxelles a magyarországi békés átalakulás folyamatát szintúgy a horvát nemzetiségi konfliktus kiéleződésétől látta leginkább veszélyeztetve. A magyarokkal rokonszenvező korábbi magatartását megváltoztatva augusztus 6-án megjelenő számának „Revue politique" című rovata arról tájékoztatja olvasóit, miszerint „a magyar gőg"-re súlyos csapásokat mérnek a horvátok győzelmei, melyek egyre inkább elhomályosítják a magyarok katonai hősiességéről korábban széles körökben elteijedt véleményeket. Őszintén jóindulatúnak távolról sem nevezhető hangnemben azt tanácsolja a magyaroknak, akik az itáliai háború kapcsán szerinte felettébb egyszerűnek láttatják 50.000 katona kiállítását, fordítsanak inkább több figyelmet saját ügyeik rendbe tételére, mivel „egy kicsit kevesebb szájhősködéssel és több energiával" talán nem kockáztatnák bukásukat.63 Lényegesen megértőbb hangot üt meg a magyarok irányában a L'Importial de Bruges. Szeptember 6-án megjelent részletes elemzésében a magyar-horvát ellentétek drámai kiéleződésére figyelmeztet, s az eseményeket tovább bonyolító tényezőnek nevezi a szerbek lázadását, valamint a magyarok katonai kudarcait. A folyamat kulcsfiguráját Horvátország bánjában, a Pest elfoglalására készülő „szerb" csapatok élére állt „hírhedt" Jellacicban jelöli meg, aki nem kevesebbet követel, mint a magyar királyság alárendelését az osztrák kormány szupremáciájának. Cikkíró egyedülálló módon mutat rá arra, hogy a horvát sikerektől „megrémült" magyar kormány kifejezte hajlandóságát Horvátország teljes függetlenségének elismerésére, válaszában Jellacic azonban nyíltan feltárta, hogy követe-59 „Allemagne" / „Hongrie" JF1 1848. júl. 26. 208. sz. 3. 60 „Résumée politique" LÉ 1848. júl. 14. 196. sz. 1. 61 „Resumée politique" LÉ 1848. júl. 25. 207. sz. 1. 62 „Nouvelles d'Allemagne" LI 1848. aug. 10. 188. sz. 3. 63 „Revue politique" JB 1848. aug. 6. 213. sz. 1., aug. 24. 230. sz. 1.
