Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
1194 ERDŐD Y GÁBOR és nem látja sok esélyét annak, hogy Ausztria német része képes lenne a frankfurti egységparlament hatékony támogatása nélkül érdekeit érvényesíteni, annál inkább, mivel információi szerint a szlávok bizonyosan számíthatnak Oroszország segítségére is. A Habsburg birodalom jövőjét alapvetően meghatározta a német egység kérdésének alakulása. A Journal de Bruxelles május 10-én közölt tájékoztatása szerint Bécsben a Németországgal való egyesülés gondolata kezd háttérbe szorulni, a császári kormányzat hivatalos orgánumai nyíltan ellenzik a konföderáció államaiban kibontakozó ez irányú törekvéseket. A nemzetgyűlés május 18-ára, Frankfurtban tervezett megnyitása kapcsán megemlíti, hogy az előkészületek a beérkezett információk alapján távolról sem igazolják az előzetes pozitív jóslatokat s a német egységállam megteremtése valószínűleg komoly akadályokba fog ütközni.46 Egy későbbi jelentés beszámol arról is, hogy a magyar kormány két teljhatalmű megbízottat delegált az egységparlamentbe, s az általa „rendkívüli misszió"-nak nevezett küldetés célját abban határozza meg, miszerint Magyarország meg tudja védeni érdekeit olyan változások esetén is, amelyek Frankfurt tervezett határozatai következtében Ausztria és Németország kapcsolatában könnyen bekövetkezhetnek. Jelzi, hogy éppen az ismertetett törekvések sikerének előmozdítása érdekében szól a magyar követek megbízása egy, a német és a magyar érdekek egyeztetése alapján létrehozandó offenzív és defenzív szövetség megkötésére.47 Nemzetközi tájékozódásuk során a belgiumi liberális katolikus hírlapok továbbra is megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítottak a franciaországi fejleményeknek, s azokat nagyon kritikusan ítélték meg. Június 12-13-án megjelent értékelésében a Journal de Bruxelles az anarchia ijesztő méretű terjedéséről tájékoztat Párizsban. Külön felhívja a figyelmet Bonaparte Lajos aktivizálódásának veszélyeire, és fellépését a köztársaság szempontjából állandó belső zavart, komoly fenyegetést jelentő tényezőnek minősíti. Az államcsíny lehetőségét rendkívül korán érzékelve emlékeztet arra, hogy a herceg sokak szerint a diktátorsághoz szükséges minden alapvető adottsággal rendelkezik máris.48 A Párizsban, Berlinben és Bécsben egy időben tapasztalt „fejlődési rendellenességek" közös vonását a katolikus orgánum a civilizáció és a barbárság közötti küzdelem nyílt kitörésében határozza meg, s a jövő szempontjából kulcsfontosságú jelentőséget tulajdonít annak, hogy a nemzetek idejében ráébredjenek: valódi legnagyobb ellenségük maga a demagógia, hiszen annak súlyosan romboló következményei mindenekelőtt a dolgozó osztályok megsemmisítésével fenyegetnek. Kézzelfogható tévedésként, nyilvánvaló hazugságként értékeli továbbá a fejlődést a rend rovására hirdető propagandát, az anarchiát jelölve meg az emberiségre leselkedő lehető legnagyobb szerencsétlenségnek.49 Következetesen képviselt liberális álláspontja sem akadályozta meg a genti katolikus hírlapot abban, hogy a júniusi munkásfelkelés leverését a rend diadalaként méltassa, mivel a konfliktusban nem egyszerűen csupán a köztársaságot, 46 „Revue politique" JB 1848. máj. 10. 129. sz. 1. 47 „Nouvelles d'Allemagne" JB 1848. máj. 25. 144. sz. 2., máj. 28. 147. sz. 2. 48 „Revue politique" JB 1848. jún. 12-13. 161-162. sz. 1. 49 „Revue politique" JB 1848. jún. 22. 170. sz. 1., júl. 16. 193. sz. 1.