Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kövér György: Középrend vagy középosztály(ok)? Társadalomteremtő fogalomalkotás Magyarországon a reformkortól az első világháborúig 1119
KÖZÉPREND VAGY KÖZÉPOSZTÁLYOK 1155 mazáson túllépő hivatásrendi norma leírása során azonban messzebb vivő kritikus megállapításokhoz is eljut: „Nemzetegység pedig nem azért nem létesíthető Magyarországon, mert itt különböző fajok laknak, hanem azért, mert a volt középosztály e feladatát nem teljesítette, az új középosztály pedig, mely a nemzet-egység megteremtésére hivatottabb lenne a hatalmi eszközöknél, még nincs megszervezve. Mindenki úgy tudja, úgy hirdeti, hogy mióta a gentri (sic!) leromlott s most már, mint olyan, a nemzetegység eszméjét szolgálni valóban képtelenné vált, azóta nincs Magyarországnak középosztálya. Hát ez nem áll, Magyarországon igenis van igen erős középosztály. Nemzeti szerencsétlenség, hogy Magyarországon egy teljesen széttagolt, egymást felfalni kész érdekellentétbe helyezett olyan középosztály van, melyet a divide et impera elve széttagolva tart, mely még tudatára sem jutott máig annak, hogy ő döntő tényező lehet Magyarország gazdasági függetlensége kérdésében azon pillanatban, a melyben helyzetét fölismeri s a nemzet iránti kötelességét megteszi." (Kiemelések - KGy.)124 Az erdélyi sajátosságok ismerete mellett is nehéz mindeközben elvonatkoztatni a háttérben zajló utolsó megyei ellenállás bontakozó nemzeti szellemétől, de most nem a politikatörténeti események vannak terítéken. Nemcsak a nemzetiséggel körülvett keleti végek jellemzője azonban a századelőn a polgárság öntudatra ébredése, 1905-ben jelenik meg az egyik legsikeresebbnek tartott nyugat-magyarországi polgármester — ekkor már országgyűlési képviselő — Éhen Gyula tanulmánya a polgárról. Művében azért száll síkra, hogy „a magyai- polgárság életerős középosztállyá izmosodva fejtse ki erejét és valósítsa meg hazafias hivatását az ország kulturális és közgazdasági életében, valamint a nemzeti eszme szolgálatában egyaránt."12 5 Ebben a vízióban is nagyívű folyamatban vonul fel előttünk múlt és jövő. Jellemző azonban, hogy ebben a megközelítésben 1848-ban nemesek és polgárok együtt mondtak le kiváltságaikról, együtt osztoztak (és csalódtak) abban az illúzióban, hogy „a rendiségnek emez összeomlott törmelékei felett kell majd felépülnie a demokratikus eszméktől áthatott... épületnek". „A nemzeti szellem megújhodásának legszebb eredménye lett volna, ha a rendiségnek az osztályérdekek nyűgeiből felszabadult alanyai egy hatalmas társadalmi egységben összeolvadva megteremtik azt a nagy és hatalmas középosztályt, mely a maga intellektuális erejével és befolyásával kétségtelenül nemcsak imponáló, de egyúttal hódító és alkotó tényezőjévé vált volna az ország életerős fejlődésének minden és minden vonatkozásban."12 6 Éhen azt várja a „magyar polgárság gyűjtő fogalmától", hogy „születés, rang, vagyoni jólét vonuljon háttérbe 124 Uo. 77-78. 125 Éhen, 1905. 3. Fogalomtörténetileg különösen érdekes, amikor szinte mentegetőzik az el sem hangzott vád ellen, hogy „látszólag elvont fogalmat tárgyal", miközben úgy véli, hogy teszi ezt „lényegében... oly életerős társadalmi alakulásnak rajzolva meg körvonalait és jelölve meg hivatását..." Éhen koncepciója a programszerűen megszerkeszteni és kijelölni kívánt absztrakció újabb klasszikus esete. 126 Éhen, 1905. 80-81. A vágyak azonban „nem váltak valóra". A nemesség „vagyonosabb és tehetségesebb" tagjait a parlamentben látja küzdeni és „anyagilag elvérezni". „A magasabb ambícióktól vezérelt képzett, valamint vagyonilag kimerült, félművelt dzsentri (sic!) pedig a választási rendszer uralma révén a vármegyei közszolgálat terén keres boldogulást." ,A városi polgárság helyét az iparszabadság emlőin felnövekedett proletárság váltja fel; és vele párhuzamosan... a spekulatív tőke hatalma..." uo. 81. Ugyan lehet-e véletlen, hogy pont Münstermann és Éhen pamfletje az, amely a gentry szó „y" nélküli variánsai mellett (gentri, dzsentri) teszi le a voksát a századelőn, avagy csak arról lenne szó, hogy Kolozsvárott és Szombathelyen gyengébb kezűek az olvasószerkesztők?
