Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kövér György: Középrend vagy középosztály(ok)? Társadalomteremtő fogalomalkotás Magyarországon a reformkortól az első világháborúig 1119
1150 KÖVÉR GYÖRGY szárnyalásra képes egyén támadt volna közöttük, nem érvényesíthette volna magát a közéletben. Csak a ki teljesen és tisztán a rendi érdekek s az ezeknek megfelelő eszmekör képviselője volt, csak a ki kitűnt a fennálló nyomorúsághoz való lelkesült s állhatatos ragaszkodásban, csak a ki ízléstelen, cikornyás latin beszédekben tolmácsa tudott lenni a nemesség felfogásának, csak a ki alapos jártasságot tanúsított a Corpus Juris elavult törvényeiben s biztosan tudta idézni s a jelenkor viszonyaira alkalmazni az Árpád korszak törvényeit, csak az ily szellemű ember számíthatott a nemesség bámulatára s nem az, a ki államférfiúi eszmékkel volt eltelve."104 Megjegyzendő azonban — minden ellenkező híreszteléssel szemben — hogy Grünwald nagyon is árnyalt és távolról sem kizárólag negativisztikus képet rajzolt a rétegzett köznemességről, „a társadalmi állás, tekintély és befolyás" szempontjából. Szerinte „a tekintély és befolyás alapja a birtok nagysága s nem a nemesség régisége volt." Ugyanakkor a régi alsó nemességről nem minden aktuális él nélkül állapította meg (az egész szövegrész múltra vonatkozó jelen időben fogalmazódott): „A magyar nemesség szegényebb része tisztességes polgári munkával keresi a kenyerét. A nemességből papok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, hivatalnokok, gazdatisztek, tanítók, kocsmárosok, mészárosok, csizmadiák s egyéb mesteremberek, sőt hajdúk és fuvarosok is nagy számmal kerülnek ki. Ez az elem az ország nemesi demokráciája."105 Hozzátehetjük ugyanakkor, hogy expressis verbis a gentryt csak Mocsáry említette, amikor saját emlékeit elevenítette fel az 1830-as évekből.106 О az, aki közvetlenül is kitért a nyolcvanas évek vitáira: „Egy felesleges és meddő osztályharc ez. Az a szerencsétlen régi földbirtokos osztály, mely anyagilag félig tönkre ment, úgy látszik még most is szálka némelyeknek szemében, nem tudják neki megbocsátani, hogy még most is él, hogy országszerte még mindig bír némi tekintéllyel, sőt ragaszkodással is azon nép részéről, melyet nyúzni volt állítólag legfőbb törekvése. Ne féltsék tőle az országot, ez az osztály tudta a kötelességét akkor, midőn még teljes erejében volt; most már ha akarná sem volna képes arra, hogy az azóta fbicseperedett elemeket a közügyek kezeléséből, a haza szolgálatából kiszorítsa."107 Régi-új századelő Amikor az 1880-as években még ádáz vita folyt Magyarországon az egységes, új, magyar középosztály megteremtésének lehetőségéről, azon belül a középbirtokos osztály vezető szerepének megmentéséről, Németországban már javában megindult a „Mittelstandbewegung", amely akkoriban elsősorban az iparos-középosztály és a Mittelstand politikai azonosításán alapult. A német mozgalom 104 Grünwald, 1910. 120. Grünwald történetírói munkáját, mint öngyógyítási kísérletet elemzi Lackó, 1986. 116-117, aki azonban nem tér ki a Mocsáry Lajossal folytatott polémiára. 106 Uo. 116.; 118. 106 „...midőn kétségbe vonom Grünwald Béla állításainak s egész fölfogásának helyes voltát, arra hivatkozom, mire a 30-as évekből jól emlékezem." Mocsáry, 1889. 220. A hajdani olvasmányokkal összehasonlítva magát a gentry szót — jelzős szerkezetben — a jelenre használja: „Olvastak legalább is annyit, mint a mostani falusi gentry..." (Kiemelés - K.Gy.) uo. 225. A vitárEf lásd Tóth L. 1939. 9.; Pók, 1991. 226. 107 Mocsáry, 1910. 255.
