Századok – 2003

200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Gerő András: Deák és a kiegyezés 1103

1118 GERŐ ANDRÁS feszítő problémák korlátolt kezelése sokkal inkább az akkori elit, mintsem a kiegyezés, vagy létrehozóinak felelősségét érinti. * * * Deák Ferenc az utókor ítéletében jobban járt, mint a kiegyezés. A kiegyezés körüli tematizálásban domináns lett az esztétizált 1848, a nem létezett, fiktív szuverenitás számonkérése, a kompromisszumos jellegével szembeni érzelmileg és logikailag koherensebb hangvétel. Deák szerencsésebb: még életében utcát neveztek el róla és azóta sem vették el tőle.3

2

1887-ben a Lánchíd pesti hídfőjénél levő téren szobrot állítottak neki, ami azóta is ott áll. Halálakor a parlament emlékét törvénybe iktatta, legújabban a mostanság legnagyobb címletű bankjegyre az ő arcmása került. Emléke inkább tiszteletet, mint érzelmet vált ki, de persze kultusza nincs. Az Kossuthot illeti. (Nem véletlen, hogy a Parlament előtt 1927-ben felállított és 1952-ben elbontott Kossuth szobornak volt mellékalakja.)3

3 Egy anekdota szerint3

4

az októberi diploma kibocsátása után, a Schmerling lovag nevével fémjelzett korszakban egy osztrák állami ember dicsérte Deáknak a magyar álláspont számára elfogadhatatlan uralkodói okmányt. Azt hozta fel, hogy nem is oly gyenge az. Erre Deák — a rá oly jellemző módon — felidézte az uraság és az öreg béres közti beszélgetést. A béres szólt gazdájának, hogy a pajtát rendbe kellene hozni, mert elég rozoga. Az uraság azt válaszolta: elég jó az, eltart még vagy tíz esztendeig. Mire a béres azt mondta: „El az uram, ha a szél nem fúj." Az a pajta, amit a kiegyezéssel Deák megreparált, félszáz évig kibírta. Nem Deák és a kiegyezés felelőssége, hogy az utódok képtelenek voltak megváltoztatni, amit meg kellett volna változtatni és megerősíteni azt, amit meg kellett volna erősíteni. De az is igáz, hogy tervezni csak viharra s nem világégésre lehet. 0-lyanra, amit sem a Habsburgok, sem a Hohenzollernek, sem a Romanovok, sem birodalmaik, sem az egész addigi világrend nem bír ki. 32

Lásd Budapest Teljes utcanév-lexikona, Budapest 1998. 115-116. 33

Rajna György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa, Budapest 1989. A Deák szobrok a 2302. és a 3155. nyilvántartási szám alatt szerepelnek. 34

Ferenczi III. kötet, 306.