Századok – 2003

200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Hermann Róbert: Deák és Görgei 1081

1082 HERMANN ROBERT ben a sziléziai Bielitzben találkoztak, többek között „a Széchenyi és Kossuth közti ellentét, Deák Ferenc és a többi hírneves szónokaink voltak beszélgetésünk állandó tárgyai."3 Először 1848 áprilisában, feleségével Bécsből hazafelé tartva, Pozsonyban láthatta és hallhatta az országgyűlésen ekkor már követként részt vevő Deákot. 1848. augusztus 27-én pedig — éppen azon a napon, amikor Batthyány és Deák Bécsbe indultak, hogy békés úton próbálják meg rendezni a magyar-osztrák-horvát viszonyt — Görgei Batthyányhoz intézett javaslatában „honunk hosszú háborúra mutatkozó kétes viszonyai"-ra hivatkozott, azaz nemigen hitt a békés megoldásban.4 Az ősz Deák visszavonulását s Görgei csillogó karrierjének kezdetét hozta. Ekkor már inkább Deák hallhatott a Zichy Ödön grófot haditörvényszéki ítélettel kivégeztető fiatal honvédőrnagyról, az ozorai diadalban részes honvédezredesről, a schwechati csata után a feldunai hadsereg parancsnokává kinevezett tábornokról, Kossuth kedvencéről. Egyetlen olyan alkalom volt, amikor majdnem találkoztak, s ez az alkalom Deák forradalom alatti utolsó nyilvános politikai szereplésének kezdete, Görgei első önálló politikai szereplésének indítóoka volt. Perczel Mór tábornok hadtestének 1848. december 30-i móri veresége után nyilvánvalóvá vált, hogy a es. kir. fősereget aligha lehet megállítani a főváros előtt. Másnap, december 31-én délelőtt 11 órakor Kossuth az országgyűlés zárt ülésén elmondta, hogy Perczel seregét az előző nap szétverte az ellenség. Mivel az ütközet így ütött ki, az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) szerint az országgyűlésnek Debrecenbe kellene áttennie székhelyét. Ha tehát az országgyűlés nem azonosítja a fővárost az országgal, tegye át székhelyét Debrecenbe, mivel itt nyugodtan tanácskozni nem lehet. Kossuth beszéde után először Batthyány Lajos szólalt fel. Úgy vélte, elég, ha az OHB megy Debrecenbe. Deák Ferenc arról érdeklődött, hogy az OHB szerint folytatni lehet-e a küzdelmet a főváros feladása után. Kossuth válasza rövid volt: ez hit dolga, ő azt hiszi, hogy igen, de hitét nem tudja másba önteni. Végül Hunkár Antal Veszprém megyei főispán szólalt fel. О is a Debrecenbe költözés mellett érvelt, de felvetette: nem kellene-e alkudozni? Ennek hatására az ülés úgy döntött, hogy délután a főrendek bevonásával újabb zárt ülést tartanak. Délután 5 órakor a parlament vegyes zárt ülésén megjelentek elvben elfogadták az OHB indítványát a Debrecenbe költözésről. Az egyezkedésről azt határozták, hogy Majláth György országbíró, Mailáth Antal volt kancellár, Lonovics József egri érsek, Batthyány Lajos és Deák Ferenc legyenek a küldöttség tagjai. Deák úgy vélte, a követségtől nem lehet különösebb sikert várni. Ezt követően nyílt ülésen Kossuth ismét előterjesztette határozati javaslatát, s úgy vélte, a kiküldött követségnek nem kell részletes utasítást adni. Ezután Batthyány arról beszélt, hogy az országgyűlésnek Pesten kellene maradnia, amíg csak lehet, hogy a békekövetség jelentését véve, határozhasson a teendőkről. Majd 3 Görgey István, 1916. 258. 4 Sk. fogalmazvány. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) P 295. A Görgey-család levéltára, (továbbiakban Görgey-lt.) b/3/b. fasc. Közli Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. A dokumentumokat válogatta, a jegyzeteket készítette, az előszót írta Urbán Aladár. Argumentum Kiadó. Bp., 1999. II. к. 1146.