Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Gergely András: Deák Ferenc államjogi nézetei a reformkorban 1067
DEÁK FERENC ÁLLAMJOGI NÉZETEI A REFORMKORBAN 1079 még nem végzett el, azt is megmutatja, hogy Deák egyetlen ponton lényeges, tartalmi változtatást hajtott végre: éppen az államjogi viszony kapcsán. A „hungarocentrikus", a királyi székre vonatkozó mindkét utalást kihúzta, és nagyon fontos, az egész konstrukciót megváltoztató mondatokat írt hozzá. Az örökös tartományok és Magyarország érdekeinek taglalásáról szóló mondat elé beírta: „Nem akarjuk mi hazánk érdekeit az összes monarchia egységének s biztos fennállhatásának érdekeivel ellentétbe hozni, de" (s itt következik Kossuth fejtegetése arról, hogy jogtalanul rendelik alá Magyarország érdekeit az örökös tartományok érdekeinek).69 Az alkotmányossá vált örökös tartományok és az alkotmányos Magyarország érdekkiegyenlítésének lehetőségéről szóló Kossuth-i fejtegetésbe pedig beszúrta: „ha az egész monarchia kormányát mind összes rendszerében, mind részleteiben az alkotmányosság szelleme lengené keresztül, [akkor] az összes birodalom egyes részeit is nagyobb érdekegység, több kölcsönös bizalom kötné össze, és ez által a monarchia szellemi és anyagi erejében gyarapulva, biztosabban daczolhatna az idő s ellenséges körülmények egykor bekövetkezhető viharaival"70 . A két betoldás egyértelműen azt jelzi: Deák koncepciójában változás következett be: a két birodalomfél mellé belépett egy harmadik tényező, az összbirodalom. Az „összes birodalom egysége és szilárd fennállhatása" szempont lett, „érdek", melyet a birodalom részeinek figyelembe kellett venniük. Amíg tehát a magyar liberális ellenzék Kossuth által reprezentált fő iránya a birodalom csúcsára az alkotmányosság megteremtése után „csak" egy — egyetlen — alkotmányos uralkodót, egy fizikai személyt képzel, Deák az összbirodalmat is érdekkel, érdekekkel rendelkező entitásnak gondolja, amelyet a magyar politikának figyelembe kell vennie. Deák megjegyzései bekerültek az Ellenzéki Nyilatkozatba., s értékelésünk szerint átformálták annak államjogi konstrukcióját. De ezt a kortársak nem vették észre, vagy nem vehették észre (hiszen az előzményeket, Kossuth vázlatait nem ismerték), vagy — ha az 1848-as törvényekre gondolunk — nem vették tekintetbe, s az utókor figyelmét is elkerülte.71 Pedig úgy tűnik, Deák mái- a reformkorban megtette azt az államjogi félfordulatot, amelynek megtörténtét a történetírás a 19. század második felében keresi.7 2 69 KLÖM XI. 156. 70 U. o. - Kiemelés tőlem - G. A. 71 Kossuth 1848 márc. 3-i nevezetes felirati beszéde, amelynek kiindulópontja az összbirodalom pénzügyi válsága, említi „a monarchia közös ügyeit", de „birodalom" alatt a nyugati tartományokat érti, sőt felújítja a „császári birodalom" szóhasználatot a nyugati részekre (u. o. 621.). Az 1848-as törvények azután (Előbeszéd; III. tc. 13. §) részint „örökös tartományokat", részint „a birodalom kapcsolatát" (III. tc. 2. §) emlegetik - utóbbi a császársággal való kapcsolatot jelenti, tehát a birodalom alatt itt is az örökös tartományok értendők - az „összbirodalom", mint entitás, az áprilisi törvényekben jogilag nem elismert, nem létező. (Ezért is, de nemcsak ezért, tekintjük az 1848-as megoldást „lényegében perszonáluniósnak". Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Bp. 2001. 199.; 117-123.) 72 Deák 1848 végéig teljes határozottsággal azt az álláspontot képviselte, hogy a miniszterek „az ő felsége által szentesített ezen törvénynek rendeletétől egy hajszálnyira se távozzanak" (DFB II. 336.; 1848. szept. 23.; továbbá u. o. 337-338.; 339. stb.). A történetírás álláspontja abban is egységesnek mondható, hogy Deák 1860-ban már az 1848-as államjogi megoldás revízióján gondolkodott. A váltásváltozás konkrét időpontját egyedül Takács Péter kereste, s arra a furcsa következtetésre jutott, hogy „szinte értelmetlen annak a kérdésnek a felvetése, hogy [Deák] az abszolutizmus idején mikor helyezkedett 48-as alapra" (?). Takács Péter: Deák Ferenc politikai pályája 1849-1865. Bp. 1991. 49.
