Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Gergely András: Deák Ferenc államjogi nézetei a reformkorban 1067
DEÁK FERENC ÁLLAMJOGI NÉZETEI A REFORMKORBAN 1077 (A röpirat ismeretesen nem váltott ki nagy visszhangot. A cenzúra mellett ennek egyik oka értékelői szerint az lehetett, hogy ezzel a megoldással Magyarország súlya csekélyebb lett volna az összbirodalomban, mint a „duális" szövetkezéssel.57 - Szerintünk éppen növelte volna súlyát, hiszen Magyarország lett volna ekkor a legjelentősebb alkotó rész. Fontosabb talán, hogy ennek az elképzelésnek kisebb volt a realitása.) A viták 1843—44-től a gazdaságpolitikai önrendelkezés kérdéskörei felé kanyarodtak, s ezzel végleg a duális nézetek kerekedtek felül: partnerként csak „Béccsel" lehetett megállapodni, hiszen az egyes örökös tartományok helyzete gazdaságpolitikai szempontból nem sokat különbözött. (Korábban Deák is szabadkereskedelmi elvekből indult ki, s vámszabadságot követelt az örökös tartományok vonatkozásában - s ez a koncepció még nem igényelte sem Deáknál, sem Kossuthnál az államjogi kapcsolatrendszer újragondolását.)58 Ugyanakkor az „örökös tartományoknak" megadandó alkotmány(ok) ügye 1843-tól (elsőként talán Batthyány révén) bekerült az ellenzéki elit gondolatvilágába.5 9 Az egyes örökös tartományokban kibontakozó polgári vagy nemesi bázisú ellenzéki mozgalmakkal megindult a kapcsolatkeresés. A Pragmatica Sanctio pedig ennek jó fogódzót kínált, hiszen azt a 18. század elején az egyes örökös tartományok is elfogadták. Az 1843-44-es országgyűlésen körvonalazódó, a nyugati birodalomfélnek felajánlott vám- és kereskedelmi szövetségi javaslat viszont, amelyet a centralisták 1845-ben konkretizáltak, s amelyhez 1846-ban Kossuth is csatlakozott, elvileg a nyugati birodalomfél központi kormányszerveivel való kapcsolatfelvételre ösztön- ^ zött.60 A dinasztikus kapcsolat és a jogi helyzet emlegetése helyett a tartományok népeinek (főként gazdasági) érdekei kerültek az előtérbe, s a velük való érintkezésnek a formáit kellett volna megtalálni. Hiányoztak azonban a históriai előzmények. Mi vagy ki lehet egy gazdasági megállapodásban partner? - E megfontolások folytán az egész nyugati birodalomfél alkotmányosságának megteremtése látszott kívánatosnak. 1847 elején már egyre határozottabb magyar önállósági-önrendelkezési igények fogalmazódtak meg. Gyurmán Adolf kiadatlanul maradt röpirata a „külpolitikai, polgári és hadi, pénzügyi és országgazdasági" ügyek „felelős kormányhatalom" általi intézésével vélte átvághatónak a gordiuszi csomót, vagyis következetes perszonális uniót szorgalmazott.6 1 Táncsics Mihály Hunnia függetlensége címmel Jénában adott ki röpiratot, ugyancsak teljes önállóságot követelve.6 2 A 57 Varga János: Helyét kereső Magyarország. Bp. 1983. 132. 58 „Javítva változtatni" 16. 59 Molnár András: Batthyány Lajos a reformkorban. Zalaegerszeg, 1996. 101. 60 Szabad György „csírázó birodalmi érdekegyesítő koncepcióról" beszél (i. m. 27.). Varga János: Helyét kereső Magyarország. Bp. 1983. 132-141.; Fenyő István: A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon. Bp. 1997. 326-327.; Gergely András: Kossuth és a német egység, 1841-1871. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Bp. 2003. 184-195. 61 Hallgatásra kárhoztatva. Gyurmán Adolf kiadatlan röpirata. (S. a. r. Varga János) Bp. 1985. 123. (A röpirat 1847. márciusában keletkezett.) 62 Stancsics Mihál: Hunnia függetlensége. Jena, 1847. (Táncsics e művét 1844-ben írta, s az 1848-as megoldáshoz nagyon hasonló szerkezetet vázol fel.)
