Századok – 2003

200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Molnár András: Deák Ferenc időszaki követjelentéseiből 1833-1835 1025

1054 MOLNÁR ANDRÁS nül szükségesek s halasztást nem szenvednek, tüstént tanácskozás alá venni szán­dékozunk. Ezen két rendbéli királyi választ 4./.120 és 5./. alatt12 1 idezárjuk. Az egyes törvényhatóságok által előadott sérelmek eránt még nincs meg a két tábla között az egyezség, úgy szinte a múlt országgyűléséről felterjesztett sérelmekre megérkezett királyi válasz felett is folynak még a két tábla közötti tanácskozások. Békés vármegyének rendjei folyó esztendei februarius holnapban egy körle­vél által felszólították az országnak minden megyéit, 12 2 hogy az úrbéri 5. cik­kelynek 2. szakaszát és a 8. cikkelyt, melyeknek elhatározása múlt esztendei de­cember holnapban a királyi válasz következésében más helyre halasztatott, majd midőn ismét tanácskozás alá kerülend, pártolják; ezen körlevél miatt királyi biztos küldetett a megyében, s a megye rendjei ezáltal törvényes hatóságokat és jussaikat sértve látván, sérelmeket az országgyűlése elejbe adták, hol is a karok és rendek e sérelem eránt különös felírást készítettek, melyet 6./. alatt123 alázatosan ide­mellékelünk. Ezt a felírást sem fogadták el a főrendek, amint a ÍJ. alatt12 4 ide­csatolt izenetek mutatja, de a karok és rendek előbbi határozatok [mellett] a mai kerületi ülésben újra közfelkiáltással megmaradtak. Minthogy pedig ezen körlevél, noha minden megyében elküldetett, sok megyében mégis meg nem érkezett, bá­torkodunk azt hiteles másolatban 8./. alatt,12 5 a két rendbeli királyi parancsolatot pedig, melyek mellett Békés vármegyében királyi biztos küldetett, 9./.12 6 és 10./. alatt12 7 ezennel idemellékelni; mindezek Békés vármegyének követe által közkí­vánságra kerületi ülésben felolvastatván, közleírásra bocsájtattak. A szólás szabadsága eránti két felírásban a méltóságos főrendek még most sem egyeztek meg. Ma jelentette kerületi ülésben Bars vármegyének 2. követe, hogy Balogh János társa ellen rendelt hűtelenségi pert egy, a megyéhez küldött királyi rescriptum szerént Őfelsége kegyelemből megszüntette. A kerületi rendek azonban kijelentették, hogy ezáltal a sérelem orvosolva nincs, mert kegyelem szüntetvén meg azt, ami törvénytelen volt, a szólás szabadsága csakugyan sértve van, s valamint 1807-ben meg nem elégedtek azzal az ország rendjei, hogy báró Vay Miklós,128 ki nyilvános előadásáért hivatalátul megfosztatott, hogy hivatalát ismét visszanyerte, hanem aggodalmoknak, mely bennök a szólás szabadsága eránt támodott, megszüntetését különösen sürgették, úgy most is a kerületi ren­dek az előbbi felírási javallat mellett maradtak.12 9 120 Benigna Resolutio Regia 11098/1208. 1835. (Ogy. nyomt. No. 71.) 121 Benigna Resolutio Regia 15051/1641. 1835. (Ogy. nyomt. No. 70.) 122 Lásd ugyanezen irat 8. sz. mellékletét. A békési sérelemről részletesen: Völgyesi Orsolya: Királyi biztosi vizsgálat Békés megyében (1835). In: Aetas 1999. 1-2. sz. 30^i2. 123 Felirati javaslat a békési sérelem ügyében. 124 A főrendek válasza a békési sérelem tárgyában. 125 Békés megye 1835. február 3-i körlevele. 126 Kivonat Békés megye közgyűlésének jegyzőkönyvéből, 1835:987. 127 Kivonat Békés megye közgyűlésének jegyzőkönyvéből, 1835:1001. 128 ya y Miklós bárót, es. kir. tábornokot az 1807. évi országgyűlésen elhangzott nyilatkozatáért - a szólásszabadság korlátozásával - az uralkodó megfosztotta tábornoki rangjától, ám döntését csakhamar kénytelen volt visszavonni. 129 Zala megye 1835. november 12-i közgyűlése hozott határozatot a pótutasításról. A közgyűlés országos sérelemmé nyilvánította a békési esetet, és ez ügyben feliratot, a megyék levelezésének

Next

/
Thumbnails
Contents