Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Makkai Béla: Önvédelem vagy expanzió? Magyar "nemzetgondozási" program a délszláv régióban a 20. század elején 101

„NEMZETGONDOZÁSI" PROGRAM A 20. SZÁZAD ELEJÉN 103 is, hogy a bevándorlás bátorításával és telepítéssel, a magyar szórványok szigetté, a szigetek tömbbé kovácsolhatok, s hosszútávon e tömbök beolvasztásával a nyelvhatárok is délre tolódnak.12

E „nemzetvédelmi" szempontból kívánatos állapot realizálásának esélyét azonban a horvátság autonóm társnemzeti státusa, s a Száván túl monolit szláv jellege és tisztázatlan közjogi helyzete eleve megkérdőjelezték. A horvátság reakciója az akcióban megjelölt célokkal szemben — mondhatni történelmileg determináltan — elutasító volt. A diszkriminatív magyar beruházás-és tarifa-politika, a kicsinyes presztízsszempontok miatt elmérgesedő úgynevezett címer-ügy, a horvát vasútvonalakon éktelenkedő magyar feliratok,1

3

stb., azaz Budapest önelégült horvát-politikája éles magyarellenes reakciókat gerjesztett a társországokban. (Ez a zászlóégető demonstrációkban is kifejezést öltő magyarellenesség1

4

volt az akció egyik kiváltó oka, horvát szemszögből - ürügye,1

5

) A gyorsan elolvadó magyaron párt országlása után a horvátság többségét képviselő ellenzéki pártok, a katolikus klérus és ellenzéki sajtó egyaránt hajlott arra, hogy az alacsony földárak hírére „tatáijárás"1

6

szerűen beözönlő magyarokban a Muraközt és Fiumét „bitorló" nacionalista magyar állam támadó ékjét lássák. (Az annexiót követően Boszniára is kiterjesztett programot pedig — inkább indokoltan — egyszerűen „gyarmatosításának minősítették.1

7

) Mint ismeretes Horvátország keleti megyéiben a magyar [és német] etnikum jelentős számbeli és gazdasági erőt képviselt,1

8

s a korszakra jellemző demográfiai mozgások is hátrányosan érintették a horvátságot - amely alig rendelkezett előnyösebb pozíciókkal a Dráva túlsó, mint a magyarok a folyó innenső partján.19

A vezető horvát napilap úgy kommentálta a helyzetet, hogy a magyarok 12

A magyarországi sajtóban azonban olyan valóságtól elrugaszkodott vélemény is napvilágot látott, hogy: „...iskolaállítással magyarrá tehetjük a Dráva jobb parti vonalát...". - Budapesti Hírlap, 1904. szept. 22. 13

Bajza József politikai tanulmányban javasolta a MA V-val szembeni horvát követelések teljesítését. Mint mondta: „ ez által csökkenni fog azoknak a kellemetlenségeknek is a száma, amik a horvátországi vasutakon oly gyakran előfordulnak és magyarellenes izgatások forrásai." - Bajza József: A horvát kérdés: válogatott tanulmányok. - Budapest, 1941. 80. 14

A magyarellenesség fokát jól érzékelteti, hogy a Hrvatska c. lap megátkozott minden horvátot, aki valamilyen formában a horvát érdekekkel ütközően a magyarokkal együttműködik. - Hrvatska, 1908. márc. 11. 15

Ezen a véleményen volt Gulyás József is, aki disszertációjában úgy értékelte az akciót, hogy az: „...a század elejei magyar imperializmus expanziós törekvéseitől sugallt és a szlavóniai magyarság „nemzeti védelmének" ürügyén megindított tevékenység volt, melynek minden mozzanatát a nacionalista demagógia álarca alá rejtettek a főkolomposok." - Gulyás József: Az erőszakos asszimiláció politikája Európában és Magyarországon - Magyarosítás Somogyban és Zalában (Muraközben), valamint a „szlavóniai magyarok nemzeti védelme" a dualizmus korában (Bölcsészdoktori disszertáció) é. n. [1964.1, 218. 16

Ld. a „Második tatáijárás" c. vezércikket: Hrvatska, 1909. ápr. 9. 17

Hrvatsko Pravo, 1909. máj. 7. és Hrvatska Sloboda, 1911. szept. 1. 18

Az 1910-ben már a százezret is meghaladó magyar mintegy 80%-a a három egykori magyar szlavóniai vármegyében koncentrálódott, ahol az össznépességnek csaknem 9%-át adta. A Statisztikai Hivatal kimutatása. - MOL К 26 ME 1189. es. sz. п. XXXIV t. Szlavóniában a magyar nagybirtokosok révén a művelhető terület több mint 11%-a volt magyar tulajdonban. - Szűcsi [Bajza] József: Horvátország népessége. - Budapest, 1910. 29. 19

1910-ben a magyarok 54%-os, a szűkebb Magyarországra értendő arányánál a horvátok valamivel kedvezőbb, 62,5%-os többséget élveztek Horvátországban, (mintegy 24,6%-nyi szerbbel,