Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Makkai Béla: Önvédelem vagy expanzió? Magyar "nemzetgondozási" program a délszláv régióban a 20. század elején 101
KÖZLEMÉNYEK Makkai Béla ÖNVÉDELEM VAGY EXPANZIÓ? Magyar „nemzetgondozási" program a délszláv régióban a 20. század elején A 19. század második felében felgyorsuló magyarországi kivándorlás a megélhetéssel küszködő agrárnépesség tömegeit szórta szét közeli s távoli országokban. A soha nem tapasztalt népmozgás ugyan kevésbé érintette a magyar etnikumot, abszolút számokban mérve mégis mintegy félmilliós veszteséget jelentett a nemzetiségeivel szemben csak csekély többségre jutó „uralkodó nemzet"-nek. A magyarság országon belüli vezető szerepét1 és a Szent István-i állam területi épségét is veszélyeztető migrációs folyamatok kezelésére, vagy legalább is fékezésére a kormányzat viszonylag korán lépéseket tett. Az adminisztratív jellegű intézkedések azonban számottevő eredményt — a kérdés kulcsát jelentő földreform végrehajtása nélkül — nem hozhattak. A messze ágazó gazdasági-társadalmi probléma okainak megszüntetése helyett így a századfordulón működött kormányok pusztán politikai propagandával és különböző kulturális- és egyházi akciókkal igyekeztek a távozottakat — többségükben ideiglenesnek tekintett — új hazájukból visszatérésre bírni; illetve ennek bekövetkeztéig is gondoskodni arról, hogy a kivándoroltak és leszármazottaik nemzeti identitásuk megőrzésével továbbra is alanyai maradjanak egy messzire tekintő nemzetpolitikának. A századfordulón elindított amerikai, romániai2 és bukovinai3 akciókhoz képest a „belföldnek" tekintett Horvátországba s a csatolt Száván túli tartományokba települtek nemzeti gondozásának programját mind célkitűzéseik, mind pedig megvalósításuk módját illetően meg kell különböztetnünk.4 Budapestnek * A tanulmány a Széchenyi Professzori Ösztöndíj támogatásával készült. A tanulmány szövege megegyezik a szerző hamarosan megjelenő kötetének záró fejezetével. 1 A Julián Egyesület éves jelentésében - feltehetőleg Klebelsberg - így fogalmazott: ,A fajok erejének szabad versenyétől s e versenyben a magyar faj testi, szellemi és erkölcsi fölényétől várjuk és várhatjuk is supremátiánk consolidálódását." - Elnöki jelentés a Horvát-Szlavónországokban élő magyarság nemzeti gondozására alakult Julián-Egyesület 1910. évi működéséről, Budapest, 1910. [A továbbiakban: Elnöki jelentés - 1910.] - 4. Hasonlóképpen Klebelsberg későbbi kultúrfölény-elméletét idézik fel bennünk Poliány Zoltán szavai: „Ellenünk intézett támadások legyőzésére csak is egy úton haladhatunk és ez: felülmúlni támadóinkat a_ munkában, a tudásban, a szorgalomban, a becsületben és a pontosságban." - Szlavóniai Magyar Újság [a továbbiakban SzMÚ], 1909. máj. 9. 2 Ld.: Makkai В.: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a múlt század elején -Ploie§ti példáján = Századok, 136. évf. 1. sz. (2002), 3-30. Uő.: Magyarsággondozás Galat,in (1901-1920). - In: Hagyomány, közösség, művelődés: tanulmányok a hatvanéves Kósa László tiszteletére / Szerk.: Ablonczy Balázs [et al.]. - Bp. 2002. Books in Print Kiadó. 492-504. 3 Ld.: Makkai B: Magyarság-gondozás Bukovinában. Kisebbségkutatás, 9. évf. 3. sz. (2000), 446-477. Uő.: Református segélyakció a bukovinai Andrásfalván. Protestáns Szemle, 64.11. ú. évf 1. sz. (2002), 1-15. 4 Az akció vezetése egyértelműen leszögezte, hogy „...nemzeti szempontból a legnagyobb fontossága..." a Szlavóniai akciónak van. - MOL К 26 ME 604. es. 901. 1904 XVII. t.
