Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
96 OROSZ LÁSZLÓ cheni és berlini intézetek közös kooperációjában Valjavec irányítása alatt összeállítandó nagyszabású kiadvány Mályusz érdeklődését is fölkeltette, ennek megfelelően az épp betegeskedő magyar tudós — már idézett — 1942. IV 14-i levelében a két historiográfiai összefoglaló mellett ehhez is hozzájárulását adta: „Legkönynyebb megírnom, az Auslandswissenschaftliches Institut nevében küldött megtisztelő felhívására, a középkori magyar történet összefoglalását.201 Ezt tényleg még párnák közt is elkészíthetem... Hálás volnék, [...] ha egyszersmind a technikai vonatkozásokról is tájékoztatna, nemkülönben, ami még igen fontos: vájjon milyen szempontok érvényesüljenek? Mi illik a kötetbe: a népi és társadalmi fejlődés rajza, vagy inkább szellemtörténet? Politikai események mennyiben jussanak szóhoz? Természetesen szeretnék beleilleszkedni a kötet struktúrájába - éppen ezért volnék bátor kérni baráti felvilágosítását. Nekem az volna a kellemes, ha a települési, népiségi és társadalmi viszonyokról lehetne írni, azonban, magától értetődően, alkalmazkodom a szerkesztő — ez bizonyára azonos Kolléga Úr személyével — óhajához."20 2 Valjavec válaszában a vállalkozás célkitűzéseinek leginkább megfelelő átfogó áttekintést szorgalmazott: „Ami a részleteket illeti, egyelőre annyit közölhetek, hogy ennél az áttekintésnél csakúgy, mint egyáltalán a mű többi fejezeténél az volna fontos számunkra, hogy valamennyi szempont érvényre juthasson, a katonai, politikai ugyanúgy, mint a település-, népiség-, és társadalomtörténeti viszonyok; s mindez anélkül, hogy ennek során a szellemtörténeti perspektívákról és kitekintésekről lemondanánk. Arra kérném tehát, hogy tanulmánya megközelítésmódja lehetőleg átfogó legyen, ami — úgy gondolom — Önnek is a legüdvösebb volna, mivel így a legmesszebbmenőkig szabad kezet nyer."203 A vállalkozás a rendkívül gondos, s Valjavecnek a délkelet-európai térség számos más szaktekintélyéhez írott leveleiből is követhetően, ugyanolyan kiterjedt előkészítés ellenére csak vontatottan haladt. Ennek okai közt bizonyára első helyen kell említeni a háborús viszonyok e tekintetben is kártékony hatását, ám a csak nehezen motiválható, s olykor egymással is bizalmatlan tudóstársak munkájának összehangolása, a mindegyiküknek külön biztosított kedvezmények és határidő-módosítások észben tartása és a fejezetüket visszajelzés nélkül félbehagyó munkatársak pótlása még a szerkesztői kvalitásait maradéktalanul bizonyító Valjavec számára is sziszifuszi munkának bizonyultak. Mályusz időről időre történő figyelmeztetései is pontosan nyomon követhetőek204 , igaz amikor a magyar középkorász konkrét és a határidőt is megjelölő exkuzáló levele20 5 megérkezett, udvarias szerkesztői gesztussal mások hanyagságára hárította a felelősséget.20 6 személyének előírt „átvilágítása" kapcsán bőséges dokumentációt tartalmaz a leendő főnökével, Six professzorral 1940-től meginduló levelezése. - O.L.] 201 A rutinmunkának tekintett cikk elkészítésére végül nem került sor. 202 Mályusz-Valjavec. Budapest, 1942. IV 14. 203 Valjavec-Mályusz. München, 1942. V 4. 204 Valjavec-Mályusz. Berlin, 1943. I. 3., München, 1943. II. 5., Berlin, 1943. VIII. 9. 205 „A 'Handbuch'-cikk megírása még egy kis időt venne igénybe. Úgy tervezem, hogy március 15.-re a teljes kézirat Münchenben lesz. Őszintén sajnálom, hogy a terminust nem tudtam pontosan betartani, de — higyje el — nem jószándékomon múlott. Nagyon megnyugodnék, ha a két-három hetet még ki tudná várni s volna lehetőség a halasztásra." (Mályusz-Valjavec. Budapest, 1943. II. 21.) 206 „Ne legyen gondja a befejezést illetően. Az ehhez hasonló közösségi vállalkozások úgy működnek, mint egy hajókaraván. A leglassúbb hajó határozza meg az egész csoport tempóját. S
